Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 3. szám - Vitás kérdések a törvénykezési illetékek körül

Vargha: Vitás kérdések a törvénykezési illetékek körül. a 140. §. alapján közös beleegyezéssel adott halasztásról, új határidő beosztásról van-e szó. Közömbös azért, mert az a rendelkezés, amely eddig az elsőket illetékmenteseknek mondotta ki, hatályát vesztette, valamint hatályát vesztette az is, amelyik a többit illeték alá vonta. Az illetékkötelezettség kérdését csak az új törvény 5. §-ának rendelkezései alapján lehet eldönteni. E szerint, ha a felek olyan kérelmet, bejelentést vagy nyilatkozatot szóval terjesztenek elő, amely írásban előterjesztve illeték alá esnék, le kell róni azt az illetéket, amely a kérelem, bejelentés vagy nyilatkozat írásbeli előterjesztése esetén járna. Ha tehát a halasztás bejelentését ez alá a szakasz alá lehet sorolni, minden halasztási bejegyzés után le kell róni az 1. §. 1. b) pontjában megszabott illetéket. Kérdés azonban, lehet-e ezeket a bejelentéseket ide sorolni? Az 5. §. nem új szabály, csak átvette a törvény az 1894. évi XXVI. t.-c. 2. §-ának hasonló rendelkezését. A közigazgatási bíróság gyakorlata ebben a kérdésben úgy alakúit ki, hogy csak olyan esetben van helye a jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozat, bejelentés stb. után külön illetéket követelni, ha a nyilatkozatot, bejelentést, stb. a fél jogosítva volna külön írásban is előterjeszteni. A közös halasztásról azonban nem kell külön írásbeli bejelentést adni, és talán még nem is fordult elő olyan eset, amikor ezt a felek így jelentették volna be, s a törvény is csak a megegyezésnek a percsomóban való feljegyzését rendeli el. Véleményünk szerint tehát a perfelvételi jegyzőkönyvbe ezután bejegyzendő halasztások után nem kell külön illetéket leróni, nem különösen még azért sem, mert ha a kötelezés ilyen kétes szabályra támaszkodnék, a terhes szabályt mindig a legenyhébb módon kell alkalmazni. Véleményünk fenntartása mellett azonban nem tartjuk teljesen alaptalannak az ellenkező felfogást sem, mert a bejegyzések kétségkívül a bíróság tájékoztatását célozzák, a felek érdekeit szolgálják, s az egyes illetéki rendszer természetével megegyezik minden egyes, időben elkülönített mozzanatnak külön-külön való megilletékezóse. Semmi esetre sem lehet azonban az illetékkötelezettséget arra alapítani, hogy minden bejegyzés a jegyzőkönyvnek új határnapon való folytatása volna, s ezen az alapon az 1. §. utolsó bekezdése alapján járna minden bejegyzés után a rendes jegyzőkönyvi illeték, mert az 1. §-nak ez a rendelkezése csak a Pp. rendelkezései szerint készült tárgyalási jegyzőkönyvekre vonatkozik, s a perfelvételi jegyzőkönyvre ép úgy nem alkalmazható, mint nem vonatkozhatik a jegyzőkönyvi tárgyalás esetén a perbeszódeket tartalmazó jegyzőkönyvekre sem. A fentebb elmondottak természetesen csak a rendes eljárásban vezetett perfelvételi jegyzőkönyvekre vonatkoznak. Ugyanezt a sza103