Adó- és illetékügyi szemle, 1914 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 9-10. szám

Gliicksthal: A magyar hadiadó. Az állami hadiadónál, amint már fentebb is említettük, az 1908. évi X. t.-c.-kel megteremtett jövedelemadó jönne figyelembe. Ezzel szemben más oldalról a vagyoni adónak eszméjét támogatják. A jövedelemadó-törvények életbeléptetését, bárba csak a 20.000 K-át meghaladó jövedelmek tekintetében is, a leghatározottabban elítélem. A jövedelemadó új adórendszert képvisel, mely eddigi intézményeinkben ismeretlen. Annak az átvitele az életbe igen nagy előkészületeket igényel és megvalósítása igen hosszú ideig tart. Ha a jövedelemadót csak a háború sebeinek orvoslására, tehát egyszer és mindenkorra, jobban mondva, csak erre az egy alkalomra ós célra kívánjuk életbeléptetni, úgy szerfeletti munkát, fáradságot és költséget vállal az adóhatóság és eredményt kellő időre még sem tudna elérni. Ha a jövedelemadóról szóló törvényt pedig ezen rendkívüli alkalommal véglegesen kívánjuk életbeléptetni, vagyis csak az első évi hozamot kívánjuk a hadiadó céljaira fordítani, úgy azon nagy kérdés előtt állunk, hogy vájjon a jövedelemadó úgy, amint az a törvényben meg van konstruálva, módosítás nélkül kerüljön-e végrehajtás alá, vagy szükségesek-e a lényegbe vágó módosítások, és még ezen nagy kérdés sem elégséges, mert ezt még ki kell bővíteni azzal, hogy vájjon helyes-e az egész adórendszer, melynek a jövedelemadó csak tengelyét képezi és nem szorul-e az a maga egészében alapvető módosításra. Különösen áll az utóbbi kérdés azért, mert a jövedelemadót önmagában életbelépíetni az általános kereseti adó életbeléptetése vagy lényeges módosítása nélkül gyakorlatilag lehetetlen, mert ha a jövedelmet bevallás és egyéb rendelkezésre álló kipuhatolási eszközök révén megállapítottuk, úgy természetes, hogy az ilyen formában kimívelt jövedelem sokkalta nagyobb lesz, mint azon kereset, amelyet érvényben lévő törvényeink alapján a 111. oszt. kereseti adó alapjául fogadtunk el. Ha már most ezen sokkalta nagyobb jövedelemre alkalmazzuk a III. oszt. kereseti adónak 10%-os kulcsát, oly adótételekhez jutunk, amelyeket lehetetleneknek fog elismerni mindenki. Az első követelmény tehát az volna, hogy a jövedelemadóval egyidejűleg az általános kereseti adóról szóló törvénynek is a maga kisebb kulcsával kellene életbe lépnie. Ezzel szemben az a javaslat is merült fel, hogy az általános kereseti adó, mint voltaképen második jövedelmi adó, ne léptettessék életbe, hanem merevíttessék meg oly formán, hogy az ezidőszerint fizetett III. oszt. kereseti adó minden egyes adózóra nézve állandósíttassék, vagyis jobban mondva, maradjon meg változatlanul és minden kivetési eljárás nélkül mindaddig, amíg egy «gyökeres változás» az adózó polgár viszonyaiban az adótétel megváltoztatását szükségessé nem tenné. Csak mellesleg 489