Adó- és illetékügyi szemle, 1914 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 9-10. szám

Glücksthal: A magyar hadiadó. lényegesen megszaporodott szociális és jótékonysági intézmények szükségleteinek fedezése, hogy annak hozama 10—20 millió K-ára terveztetik és hogy ezen összeg a jövedelemadótörvénynek a 20.000 K-ás jövedelmeket meghaladó alakokra való életbeléptetésével és kivetésével fog fedeztetni. A székesfőváros tanácsa is foglalkozik egy külön hadiadónak a gondolatával, melynek célja ugyancsak a szociális és jótékonysági intézmények támogatása, ennek hozama kb. 3—5 millió K-ára terveztetik és fedezete egy lakbóradó volna. A hadiadót és annak célját feltétlenül helyeslem, csak a címét találom szerencsétlennek. A hadiadó jelzés csak arra volna alkalmas, hogy a köztudatban azon véleményt keltse, mintha az a hadviselés költségeinek részbeni vagy egészbeni fedezésére szolgálna, és célszerű volna már ez okból is a címet az állami, illetve községi jótékonysági adóra változtatni. Helyes az adó, mert joggal kívánható minden polgártól, hogy a háború-okozta sebek és bajok orvoslásához és csökkentéséhez hozzájáruljon. Az önkéntes adakozások eredménye ugyan elég jelentékeny, de mégis messze mögötte marad a szükségletnek ós különben is az önkéntesség természetéből folyólag csakis azok szaporítják, akik tudatára ébredtele annak, hogy vagyoni erejükhöz mérten, vagy akár azt felülhaladólag is, áldozatokat kell, hogy hozzanak. Az adó rációja abban rejlik, hogy az adó mindazokat találja, akik egyáltalában nem, vagy legalább is nem megfelelő mérvben tanúsítottak áldozatkészséget. Ebből az következik, hogy a megteremtendő adóba be kellene számítani minden adózónál azokat az összegeket, amelyeket kimutathatólag közcélra önként felajánlott, mert különben a búj káló meg volna ugyan adózva, az egyenlőtlenség azonban újból bcállna azáltal, hogy az adózás alá esnék az is, aki már önként adózott. Ezen szempontnak az érvényesülése az adóztatásnál szerfeletti technikai nehézségeket okozna, mert hosszadalmas adókivetési eljárást igényelne és ezért annak, aki önként adakozott, meg kell nyugodnia abban, hogy az egyenlőség ebben az irányban nem lesz megvalósítható, a főcél különben is az lévén, hogy a kellő anyagi eszközök álljanak rendelkezésére azon intézménynek, melynek szükségességét már önkéntes adakozásával is elismerte. A létesítendő adó hozamának összege a szükséglet nagyságától függ. Ezen kérdés vizsgálata azonban a jelen sorok keretén kívül esik és csak annyiban tartozik ide, amennyiben a kontemplált hozam nagyságától függ a célszerű adónemnek megválasztása és a kulcs megállapítása. 4S8