Adó- és illetékügyi szemle, 1914 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - Reakció a szövetkezetek adóügyében

Horváth: Reakció a szövetkezetek adóügyében. tességet ama 30 szövetkezet élvezné csak, akkor nem mondhatjuk, hogy ez szövetkezeti vívmány, mert ennek alig van jelentősége. De nagy jelentősége volna annak, ha a többi 2558 önállóan működő szövetkezet részesülne adómentességben. Az a kérdés tehát, részesül-e és ha igen, minő adómentességben ez a 2558 szövetkezet? Adómentességben — a tej szövetkezetek kivételével — ezek nem részesülnek, hanem kilátásba van nekik helyezve némi adókedvezmény, mely az 1909. évi VIII. t.-e. 19. §-ában van körülírva. Vizsgáljuk most ennek a törvényszakasznak rendelkezéseit részletesen. Ezt legjobban úgy tehetjük meg, hogy ha e műveletnél a pénzügyminisztérium 1910. évi 75.000. számú Utasítását vesszük vezérfonalul, mert ez az utasitás nemcsak végrehajtási, hanem törvénymagyarázó rendelkezéseket is foglal magában. Ezek szerint az üzletrészek 6%-ának erejéig adómentességben részesülnek azok az önsegélyző szövetkezetek, amelyeknél a következő négy feltétel együttesen megvan; nevezetesen: a) hogy üzletrészeiket tagjaiktól havonkint nyolc, hetenkint pedig két koronát meg nem haladó befizetésekből gyűjtik; b) hogy üzletüket a tagjaiknak nyújtott ápoláson, segélyen, élelmezésen, előlegezésen vagy kölcsönön túl más nyereségre vagy kereseti ágra ki nem terjesztik; c) hogy a kezelési vagy bármi más költségek hozzászámításával a féltől a jegybank azon évi legmagasabb váltóleszámítolási kamatlábát legfeljebb 3%-kal meghaladó, de 8°/o-ig bármikor emelhető kamatnál magasabb időszaki kamatot nem szednek; d) hogy a kormány által elismert valamely központi szervezet kötelékébe tartoznak. A szövetkezet tehát a kezelési, vagy bármily más költségek hozzászámításával 8°/0-ig terjedő kamatot mindenkor szedhet; ennél magasabbat azonban — az említett kedvezmény megtartása mellett — csak abban az egy esetben, ha a jegybank azon évi legmagasabb váltó leszámítolási kamatlába az 5°/0-ot meghaladná. A kedvezmény az említett szövetkezeteket akkor is megilleti, ha egy-egy tagnak több üzletrésze van. Ellenben nincs helye e kedvezmény alkalmazásának, ha a szövetkezet a tagok üzletrészeiből álló üzleti tőkéjén kívül más egyéb, bármily természetű, tehát vele szemben idegen tökéket is felhasznál. Idegen tőke felhasználásának nem tekinthetők azonban azok az esetek, midőn ezek az egyletek a tagok üzletrészeiből álló üzleti tőkéjükön kívül, a tagok által beszolgáltatott árúkra vagy cikkekre vesznek fel bárhol előleget, vagy ha akár kölcsönképen, akár az egylet tagjai által kiállított s az egylet tulajdonában levő váltóknak 3