Adó- és illetékügyi szemle, 1914 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - Szakvéleményrendszer a jövedelmi adónál

Egyenes adók. — Joggyakorlat. karékpénztár mint szövetkezeti köz­ponttal szerves kapcsolatba és érdek­közösségbe lépett s vele együttesen tagja a tiszavidéki hitelszövetkeze­tek kötelékének, az érdekközösség kifejezéséül a takarékpénztár rész­vényesei közé lép és a részvényeket a kapcsolat tartama alatt megtartani köteles, jogot ad a takarékpénztár­nak mint szövetkezeti központnak és a kötelék vezetőségének, hogy üzlet­kezelését ellenőrizze, a tagjai segé­lyezésére szükséges pénzt, amennyi­ben sajátjából nem tudná fedezni, kizárólag a debreceni általános taka­rékpénztártól, mint központtól szerzi be és állandó pénzfölöslegeit gyü­mölcsözés végett lehetőleg ott he­lyezi el, és mert mindezekből kitű­nik, hogy panaszos a debreceni álta­lános takarékpénztárral szervezet­szerű összeköttetésben áll, minek folytán az onnan vett kölcsönök a m. kir. közigazgatási bíróság XXI. sz. döntvénye értelmében nem tekint­hetők idegen tőkéknek, tehát az 1880. évi LX. t.-c. 1. § ában meghatározott kedvezményekhez a panaszosnak igénye van. ©. (A m. kir. közigazgatási bíróság 1201611913. P. sz. határozata). A haszonbérletnek alhaszonbér­letbe adásából származó jövedelem nem kereseti, hanem tökekamat- és járadék-adó alá esik. Végzés: A m. kir. közigazgatási bíróság a fölszólamlási bizottság ha­tározatát a megelőző eljárással együtt hivatalból megsemmisíti és szabályszerű újabb adóztatást rendel el. Indokok: Az egyenesadókivető bizottság a felszólamlási bizottság által fenntartott adót azután a jö­vedelem után állapította meg, ame­lyeta panaszos az általa haszonbér­ben bírt s-i «Matild» gyógyforrás al­haszonbérbe adásából az 1911. ós 1912. években remélhetett. Ennek a jövedelemnek a megadóz­tatása nem tartozik az adókivető és felszólamlási bizottságok hatáskö­rébe, mert az nem személyes tevé­kenységnek, hanem a haszonbér­letbe fektetett tőkének munka nél­kül várható eredménye lévén, nem III, osztályú kereseti, hanem tőke­kamatadó alá esik, ennek az adónak a kivetésére pedig az 1883. évi XLIV. törvény 11. §-ának 2. pontja szerint a pénzügyigazgatóság s a kivetés ellen való föllebbezés elintézésére a 29. §. 1. pontja szerint a közigazga­tási bizottság lett volna illetékes. 7. (A m. kir. közigazgatási bíróság 18.205/1913. P. sz. határozata). A hátralékos ház bérkövetelés után megítélt kamat tőkekamat-adó alá esik. ítélet: A m. kir. közigazgatási bí­róság a panasznak helyet nem ad. Indokok: Nem lehetett a panasznak helyet adni a panaszolt határozatban foglalt és e bíróság által is elfoga­dott indokokon felül még azért sem, mert a házbéradóval csak a meg­ítélt házbérjövedelmi tartozás rova­tott tneg, s így az ilyen házbértar­tozás után megítélt és a panaszos által beismerten élvezett kamatjö­vedelem az 1875. évi XXII. t.-c. 1. íjának általános rendelkezése értel­mében tőkekamatadónak tárgyául jogosan vétetett fel, mert ez a ka­matjövedelem másféle adónak s így a házbéradónak tárgyát sem képezte. Az a körülmény pedig, hogy a kö­vetelt házbértartozásnak egy része meg nem ítéltetett, holott ő a háa­béradót attól is megfizette, nem lehet 19

Next

/
Thumbnails
Contents