Adó- és illetékügyi szemle, 1914 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - Szakvéleményrendszer a jövedelmi adónál

Egyenes adók. — Joggyakorlat befolyással a különben törvényes alapon követelt tőkekamatadó jogosságára. 8. (A m. kir. közigazgatási bíróságnak 7285/913. P. sz. határozata.) Az ingatlan tulajdonosa javára telekkönyvileg is biztosított katonai házassági járadék 10%-át az általános jövedelmi pótadóból levonni nem lehet. ítélet : A m. kir. közigazgatási bírósága panaszt elutasítja. Indokok: A panaszos a háza után kivetett általános jövedelmi pótadóból olyan katonai házassági járadék tíz százalékának a levonását kéri, amelyet a maga és férje közös háztartására ő ajánlott fel. A panaszos igényét jogosnak elismerni nem lehetett, mert a panaszos a járadékot nem másnak fizetvén, az nem olyan valóságos teher, amely a jövedelmét csökkentené. 9. {A m. kir. közigazgatási bíróság 33.320/1912. P. sz. határozata). 1. Az igazolás kérdésében az igazolásnak helyet adó határozat ellen is van panasznak helye abban az esetben, ha a felebbezés az igazolásra megengedett határidő lejárta után adatott be. 2. A íelebbezési határidó'töl számított 15 napon túl igazolásnak helye nem lehet. Végzés: A m. kir. közigazgatási bíróság a kincstári képviselő panaszának helyet ad, a varasdi egyenes adófelszolamlási bizottságnak 1911. évi december hó 5-én 66. szám alatt kelt határozatát hatályon kívül helyezi s az adókivető bizottság határozatát jogerősnek nyilvánítja. Megokolás: A kincstári képviselő panasza arra irányul, hogy az adófelszólamlási bizottság határozata változtassák meg, mert ez a bizottság az adózó félnek az adókivető bizottság határozata ellen irányuló felebbezést érdemi tárgyalás alá vette, dacára annak, hogy a felebbezés a törvényes határidő letelte után nyújtatott be és ez okból hivatalból vissza lett volna utasítandó. A kincstári képviselő panaszának helyet adni és a jelen végzés rendelkező része értelmében határozni azért kellett, mert igaz ugyan, hogy az igazolási kérelemben felhozott körülmények mérlegelésével az igazolásnak helyet adóhatározat panasz tárgyát nem képezheti, azonban önérthetőleg csakis akkor, ha az igazolási kérelem törvényes határidőben, tudniillik az elmulasztott felebbezési határidő utolsó napja után számított 15 napon belül adatott be. A felterjesztett iratok szerint azonban az adókivető-bizottság az ügyet 1911. évi augusztus hó 25-én tárgyalta, a tárgyalásnál adózó fél jelen volt, felebbezését tehát az 1883. évi XLIV. t.-cikk 27. §-a értelmében a kihirdetéstől számított 8 napon, az igazolási kérelmet pedig ezen határidő lejártától számított 15 nap alatt, vagyis legkésőbb 1911. évi szeptember hó 18-án volt köteles benyújtani, az 1911. évi 40.838. sz. alatt iktatott igazolási kérelem pedig csak 1911. évi november hó 28-án, tehát a fenti határidő után nyújtatván be, az adófelszólamlási-bizottságnak nem állott jogában ezt az elkésett igazolási kérelmet figyelembe venni, és az elkésett felebbezést érdemleges tárgyalás alá venni. 20