Adó- és illetékügyi szemle, 1914 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - Szakvéleményrendszer a jövedelmi adónál

Egyenes adók. — Joggyakorlat. 3. (A m. kir. közigazgatási bíróságnak 1488/913. P. sz. határozata.) A gépek, felszerelések stb. pótlására alkotott értékcsökkenési tartalékalapba helyezett összegek a még jogerősen meg nem állapított adók kivetésénél akkor is figyelembe veendők, ha a részvénytársaság a tartalékalapba helyezést nem az illető év eredményének megállapítása alkalmával, hanem utólag létesítette. ítélet: A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak részben helyet ad és az 1912. évi üzletadót 14.865 korona 08 fillérben állapítja meg; az 1910. és 1911. évi adóelőírás törlése iránti részében azonban a panaszt elutasítja. Indokok: Az 1912. évi adókivetés alapjául szolgáló 1909., 1910. és 1911. évi tényezőket, az adókivető bizottság összesen 542.594 korona 06 fillér nyereséggel vette számításba azzal az indokolással, hogy az épület, gép és eszközszámlára nézve mutatkozó értékcsökkenésekre az 1909., 1910. és 1911. évekre összesen 96.641 korona 81 fillérrel leírt összegek nem helyeztettek külön e célra alakított tartalékalapba, hanem ezek a leírások csak az egyes külön számlákon vezettettek keresztül, s a panaszos társaságnak értékcsökkenési tartalékalapja nincs is. A panaszos részvénytársaság 1912. évi augusztus hó 12-én tartott rendkívüli közgyűlésén értékcsökkenési tartalékalapot létesített, s abban az épület, gépek és eszközök értékcsökkenése címén az 1909. évről 21.599 korona 69 fillért, az 1910. évről 38.180 korona 73 fillért és az 1911. évről 36.861 korona 39 fillért, — az 1912. évi adóztatásnál alapul szolgáló tényezőknél tehát összesen 96.641 korona 81 fillért elhelyezett. E tényre alapított felebbezését az adófelszólamlási bizottság azzal az indokolással utasította el, mert a tartalékalap utólag alakíttatott, s így ez az adóztatásnál nem vehető figyelembe. Az e határozat ellen beadott panasz alapos. Az 1875. évi XXIV. t.-cikk 4. §-ának 6. pontja ugyanis a gépek, gyári eszközök és egyéb üzleti felszerelések elhasználása által beálló értékcsökkenések címén leírt összegeknek a nyers jövedelemből való levonhatóságát, illetve az igazgatási és üzleti költségekhez való hozzászámíthatóságát azért köti külön értékcsökkenési tartalékalap létesítésének feltételéhez, hogy ezeknek a leírásoknak nem adómentes célra történő felhasználása esetén a nem adómentes célra felhasznált összegek megadóztathatok legyenek, illetve ez a tartalékalap adózási szempontból állandóan megfelelő ellenőrzés alatt állhasson. Nem kétséges, ezek szerint, hogy a panaszos részvénytársaság akkor, midőn 1909., 1910. és 1911. évi nyereségének egy részét értékcsökkenési tartalékalapba helyezte, a hivatkozott törvényes rendelkezésnek megfelelt, s így jogosan igényelheti azt, hogy az egyes évek tiszta nyereményének mint 1912. évi adóztatási tényezőknek megállapításánál at ilykép ellenőrzés alá helyezett leírások, mint üzleti és igazgatási költségek figyelembe vétessenek, illetve a nyers jövedelemből levonassanak. Az a körülmény, hogy ennek az értékcsökkenési tartalékalapnak alakítása csak 1912. évi augusztus hó 12-én történt, nem szolgálhat alapul ennek a törvényes igénynek elutasítására, mert a panaszos részvénytársaság alapszabályainak 29. §-a értelmében a közgyűlés jogosult a 17 a