Adó- és illetékügyi szemle ,1913 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 10. szám - A negyvenéves főváros pénzügyi helyzete

Vegyes pénzügyi jogi közlemények. dás alapján az összegek sorrendje szerint a következők voltak: millió K 1. Utca-, útépítés és burkolásra 68 2. Községi iskolákra ... 53 3. Vízvezeték, közkutakra . 44v2 4. Gázművekre 37 i/i 5. Városrendezési célokra . 33i/2 6. Városi villamosvasút részvényei . . . . 28V3 7. Templomok,imaházak építése 23i/2 8. Csatornahálózat .... 22»/2 9. Bérházak és egyéb nem közjellegű épületek építése 21 10. Vásárcsarnokok, vásárterek 19 11. Községi közigazgatási épületek (a két városháza és elüljárósági épületek stb.) 18 12. Kórházak 12*/, 13. Közfürdők, fertőtlenítő intézet, egyéb közegészségügyi intézmények ... 11 14. Telkek vásárlása ... 11 15. Kereskedelem, forgalom céljaira 8 16. Vágóhidak 8 17. Kikötők, rakpartok . . 7»/2 18. Városszépítési célokra, parkokra, szobrokra stb. 7ya 19. Laktanyák építése . . . 7»/2 20. Városi vállalatok létesítésére 6 21. A Ferencz József és Erzsébet-hidak építésével kapcsolatos kiadások, szabályozások stb 41/., 22. Temetők ... . 4 23. Városi villamos művek . 3 24. Folyószabályozás.árvízvé- 3 delem 3 25. Szükséglakások, szegényházak, árvaházak, szeretetházak s egyéb szociálpolitikai célokra összesen 27V2 A beruházások összege 490 millió korona. E 490 millió koronából: 160 millió korona a községi alap bevételeiből és 330 millió a kölcsönökből került ki' Összesen félmilliárd korona beruházás. Ezzel szemben a főváros vagyona 1874-től 1912-ig 107V2 millió koroná ról 645 millió koronára emelkedett. Ha szembeállítjuk a teher és a vagyon tételeit, úgy azt találjuk, hogy a főváros tiszta vagyona is tetemesen emelkedett. Volt ugyanis tiszta vagyon 1875-ben: 81,536.530 korona, 1912-ben: 287,277.909 korona. Vagyis nettó vagyongyarapodás: 206 millió korona, azaz 253%.» Az 1914. évi épen publikált székesfővárosi költségelőirányzat a rendes és rendkívüli bevételeket együttvéve 90*4 millió K-ban preliminálja, amihez a kölcsönpénz járul, úgy hogy összesen a bevételek 115-6 millió K-ra rúgnak. Ugyanennyi a kiadási előirányzat^ így végereményben egyensúly mutatkozik olymódon, hogy a rendkívüli bevéleteket annyival nagyobb összegben vették fel, mint amennyi a rendes kezelés hiánya. A rendes bevételek növekedése 8*698 millió korona és körülbelül ugyanennyiben van fixirozva a kiadások növekedése. A kiadási többletben legnagyobb tétellel a közvilágítás szerepel, azután az adósság törlesztés és a nyugdíjügy. A budget különböző részeiben elszórtan 2*7 millió korona személyi kiadási többlet van felvéve, amelynek ellensúlyozásaként az útépítésnél és kövezésnél 3 millió korona a nem épen kívánatos megtakarítás az idei ével szemben. A remélt bevételi többlet 8'3 millió koronában van praeliminálva. Ezen összegnek legjelentősebb tételei az adópótlék- és házbérkrajcártöbblet kb. 2 millióval és a majdan felveendő törlesztéses kölcsön interkaláris kamattöbblete 1 millióval. 745