Adó- és illetékügyi szemle ,1913 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1913 / 10. szám - A negyvenéves főváros pénzügyi helyzete
Vegyes pénzügyi jogi közlemények. A negyvenéves főváros pénzügyi helyzete. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága nov. 17-ikén a régi három testvérváros: Pest, Buda és O-Buda egyesítésének negyvenedik évfordulója alkalmából díszközgyűlést tartott, amelyen az elnöklő Dr. Bárczy István, h. főpolgármester a főváros pénzügyi helyzetéről a következőkben emlékezett meg: «Budapest pénzügyi helyzete a kiinduláskor aggasztó, sőt válságos volt. A három városnak volt adóssága, melyett pontosan kellett fizetni; volt vagyona is, de nem mobilizálható és nem jövedelmező. A régi Pest szab. kir. városa magas kamatozású magánkötvényekre egyes vagyonosabb polgároktól vett fel, manapság nevetségesen kis összegeket.Buda volt főváros egy bécsi bankártól 1859 ben felvett 2 millió forintos sorsolási kölcsönt. A 40 forintos sorsjegyek 30 forintért (75<V0) keltek, vagyis a bevétel ebből csak másfélmillió forintra rúgott, amelyért 800.000 forint biztosítókot és 700.000forint értékű telket kellett lekötni és ezenfelül félévi részletekben 78.000 forintot egy külön biztosítéki alapba utalni. A három város egyesítésekor 10 millió koronával fedezni tudta még a székesfőváros összes szükségleteit, ezzel szemben az 1914. évi költségvetés tervezetében a rendes és rendkívüli kiadások összege 90 millió korona ós a beruházások összege több mint 25 millió korona, vagyis összesen 115 millió korona, ami megfelel több mint 1000 százalékos növekedésnek. A községi háztartás eme tételei bizonyítják, hogy alig egy emberöltő alatt a székesfőváros hatóságának, a különféle szükségletek több mint tízszeresével kellett számolnia s mi több : kellett kielégítő módon azokkal megbirkóznia. Ilyen rohamos fejlődéssel, a minden irányból ily erővel feltorlódó kívánalmak akkora tömegével és méreteivel csupán az amerikai városok voltak kénytelenek számolni. Európában alig találunk még egy nagy várost, ahol a hatóságnak ilyen aránylag rövididő alatt annyira megváltozott viszonyok közé kellett magát beleélnie, mint Budapesten hatóságának. A hetvenes évek végén, a mai Budapest főbb útvonalai belső területének nagy része is, jó közlekedési utak, csatornák, megfelelő vízvezeték, megfelelő világítás, megfelelő forgalmi eszközök, megfelelő közegészségügyi intézmények, megfelelő iskolák és egyéb intézmények nélkül állott. Ezeket kellett a főváros pénzéből mindenekelőtt megalkotnia a hatóságnak és gondoskodnia egyidejűleg nemcsak a megfelelő adminisztrációról, de egyúttal a főváros körül kialakuló villatelepek hasonló szükségleteiről is. A nagyvárosias fejlődés emez elemi kívánalmai — nem szólva most a modern irányú városigazgatás szociális, közegészségi és kulturális ideálisabb feladatairól — követelték meg a bevételek rohamos fokozását illetőleg olyan időkben, midőn a bevételeket megfelelően emelni lehetetlen volt: a szükségleteknek kölcsönökből való kielégítését. Az adósságok 328 milló korona összegével szemben áll összesen 490 millió korona értékű közhasznú beruházás, ami ugyanakkora vagyongyarapodást is jelent. A főbb beruházások 1874—1912. között a zárszáma744