Adó- és illetékügyi szemle ,1913 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1913 / 10. szám - Bírói egyezségtől járó illeték
Illetékügy. — Joggyakorlat. lyegj egyek átírásának elmulasztása esetében lehet a bólyegj egyeket nem létezőknek és az iratot bélyegtelennek tekinteni, mert a szabálytalan lerovás csak annak a terhére lehet semmis, akit a lerovás kötelezettsége, illetőleg az illetéktartozás terhel. Az a személy, akinek részére a szóbaii levő marhaleveleket kiállították, illetéklerovási kötelezettségének az illetékszabályok 92. §-a értelmében eleget tett avval, hogy a szükséges bélyegjegyeket beszolgáltatta, a bélyegjegyek a hivatalos leletek szerint a marhalevelekre fel is vannak ragasztva, az illetékeket tehát a fél által le nem róttaknak tekinteni s ezen az alapon a lerovásukra nem is kötelezett személytől követelni nem lehet. A bírságolások jogossága ellen irányuló panaszt a következő okból nem vehette a bíróság érdemleges tázgyalás alá. Az 1896. évi XXVI. törvény 81. §-ának III. pontja az illetékszabályok alapján kirótt bírságok jogossága és helyessége tárgyában hozott pénzügyigazgatósági határozatok ellen az 1889. évi XXVIII. törvény 12. §-ára való utalással ad panaszjogot. Az 1889. évi XXVIII. törvény 12. §-ának az illetékszabályokon alapuló bírságokról szóló III. c. pontja ismét az 1883. évi XLIII. törvény 1. §-ának 3. pontjára utal, ez a pont pedig csak azokról a bírságokról szól, amelyeket az illetékkiszabási hivatalok szabtak meg. Ezek szerint az 1896. évi XXVI. törvény 81. §-ának III. pontja alapján ezáltal a bíróság által elintézendő panasznak csak az olyan bírságok jogosságának és helyességének kérdésében hozott pénzügyigazgatósági határozatok ellen van helye, amelyeket törvényes hatáskörükben az illetékek kiszabásával megbízott hivatalok szabtak ki. Az olyan pénzügyigazgatósági végzés ellen, amely a törvény szerint a pénzügyigazgatóság által kirovandó bírság tárgyában keletkezett, sem az 1896. évi XXVI., sem más törvény nem biztosít ennél a biróságnál érvényesíthető panaszjogot. Az a mulasztás, amely miatt a kir. adóhivatal a szóban levő bírságokat az illetékszabályok 108. §-ának, illetőleg az 1875. évi XXV. törvény 16. §-ának a nem kincstári űrlapokon kiállított marhalevelekre vonatkozó rendelkezésére való helytelen hivatkozással kirótta, olyan természetű, amely miatt az illetékszabályok 117. §-ának 1. pontja alapján van bírságolásnak helye. Minthogy pedig az illetékszabályok 117. §-án alapuló bírságok kirovása az 1883. évi XLIV. törvény 102. §-a szerint nem a kir. adóhivatalnak, hanem a pénzügyigazgatóságnak a hatáskörébe tartozik, azért a bíróság a panaszos terhére rótt bírságok jogosságának a kérdésében nem határozhatott. 78. (A m. kir. közigazgatási bíróságnak 29311913. P. sz. határozata.) Az 1883. évi XLIV. t.-c. 90. §. b) pontjában (illetve az 1912. évi LIXI. t.-c. 37. §-ának 1. d) pontjában) megállapított elévülési időn túl pótilletéket sem lehet kiszabni. Ítélet: A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyet ad és a megtámadott pótilleték törlését elrendeli. Indokok: A panaszos mint vevő által létesített azok az ügyletek, amelyek után a fejezetben részletezett pótilletékek kiszabattak, az illeték kiszabása végett 1898. évi Ask. 3454. tét. a. 1898. évi november 15-én, 1902. évi Ask. 1577. tét. alatt 1902. évi április 9-én, 1902. évi Ask. 2691. tét. alatt 1902. évi június hó 27-én je731