Adó- és illetékügyi szemle ,1913 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 10. szám - Bírói egyezségtől járó illeték

Illetékügy. — Joggyakorlat. lyegj egyek átírásának elmulasztása esetében lehet a bólyegj egyeket nem létezőknek és az iratot bélyegtelen­nek tekinteni, mert a szabálytalan lerovás csak annak a terhére lehet semmis, akit a lerovás kötelezett­sége, illetőleg az illetéktartozás ter­hel. Az a személy, akinek részére a szóbaii levő marhaleveleket kiállítot­ták, illetéklerovási kötelezettségének az illetékszabályok 92. §-a értelmében eleget tett avval, hogy a szükséges bélyegjegyeket beszolgáltatta, a bé­lyegjegyek a hivatalos leletek szerint a marhalevelekre fel is vannak ra­gasztva, az illetékeket tehát a fél által le nem róttaknak tekinteni s ezen az alapon a lerovásukra nem is kötelezett személytől követelni nem lehet. A bírságolások jogossága ellen irányuló panaszt a következő okból nem vehette a bíróság érdemleges tázgyalás alá. Az 1896. évi XXVI. törvény 81. §-ának III. pontja az illetékszabályok alapján kirótt bírsá­gok jogossága és helyessége tárgyá­ban hozott pénzügyigazgatósági ha­tározatok ellen az 1889. évi XXVIII. törvény 12. §-ára való utalással ad panaszjogot. Az 1889. évi XXVIII. tör­vény 12. §-ának az illetékszabályokon alapuló bírságokról szóló III. c. pontja ismét az 1883. évi XLIII. törvény 1. §-ának 3. pontjára utal, ez a pont pedig csak azokról a bírságokról szól, amelyeket az illetékkiszabási hivata­lok szabtak meg. Ezek szerint az 1896. évi XXVI. törvény 81. §-ának III. pontja alapján ezáltal a bíróság által elintézendő panasznak csak az olyan bírságok jogosságának és he­lyességének kérdésében hozott pénz­ügyigazgatósági határozatok ellen van helye, amelyeket törvényes ha­táskörükben az illetékek kiszabásával megbízott hivatalok szabtak ki. Az olyan pénzügyigazgatósági végzés ellen, amely a törvény szerint a pénz­ügyigazgatóság által kirovandó bír­ság tárgyában keletkezett, sem az 1896. évi XXVI., sem más törvény nem biztosít ennél a biróságnál ér­vényesíthető panaszjogot. Az a mu­lasztás, amely miatt a kir. adóhivatal a szóban levő bírságokat az illeték­szabályok 108. §-ának, illetőleg az 1875. évi XXV. törvény 16. §-ának a nem kincstári űrlapokon kiállított marhalevelekre vonatkozó rendelke­zésére való helytelen hivatkozással kirótta, olyan természetű, amely miatt az illetékszabályok 117. §-ának 1. pontja alapján van bírságolásnak helye. Minthogy pedig az illetéksza­bályok 117. §-án alapuló bírságok ki­rovása az 1883. évi XLIV. törvény 102. §-a szerint nem a kir. adóhivatal­nak, hanem a pénzügyigazgatóság­nak a hatáskörébe tartozik, azért a bíróság a panaszos terhére rótt bírsá­gok jogosságának a kérdésében nem határozhatott. 78. (A m. kir. közigazgatási bíró­ságnak 29311913. P. sz. határozata.) Az 1883. évi XLIV. t.-c. 90. §. b) pontjában (illetve az 1912. évi LIXI. t.-c. 37. §-ának 1. d) pontjá­ban) megállapított elévülési időn túl pótilletéket sem lehet kiszabni. Ítélet: A magyar királyi közigaz­gatási bíróság a panasznak helyet ad és a megtámadott pótilleték törlését elrendeli. Indokok: A panaszos mint vevő által létesített azok az ügyletek, amelyek után a fejezetben részlete­zett pótilletékek kiszabattak, az ille­ték kiszabása végett 1898. évi Ask. 3454. tét. a. 1898. évi november 15-én, 1902. évi Ask. 1577. tét. alatt 1902. évi április 9-én, 1902. évi Ask. 2691. tét. alatt 1902. évi június hó 27-én je­731

Next

/
Thumbnails
Contents