Adó- és illetékügyi szemle ,1913 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 10. szám - Bírói egyezségtől járó illeték

Illetékügy. — Joggyakorlat. lentettek be. Ezek után az ügyletek után mind a négy esetben az illetékek ki nem szabott fele része a pótilleté­kek kiszabása idejében, a fizetési meghagyásnak 1911. évi március hó 17-én a panaszos részére történt kéz­besítése idejében az 1883. évi XLIV. t.-c. 90. §-ának b. pontja értelmében már elévült volt. Ennélfogva a pa­naszostól pótilleték jogosan nem kö­vetelhető. Mert a pótilleték csak része annak az illetéknek, amelyhez az államkincstárnak eredetileg is mái­igénye volt, A pótilleték nem egy később keletkezett új követelés, ha­nem csak az illeték egy részének ké­sőbbi, pótlólagos előirás útján történt érvényesítése. Az 1887. évi XLV. t.-c. 19. §-ának a pótilletékről rendelkező része az elévülésre vonatkozó általá­nos szabályokat nem érinti, hanem egy különleges elévülési szabályt állít fel azzal, hogy az eredeti kiszabás végérvényes megállapításától, vagyis az arra vonatkozó fizetési meghagyás, esetleg az ez ellen irányzott felebbe­zésre hozott határozat kézbesítésétől számított két éven túl a pótilletékre vonatkozó fizetési meghagyás többé nem kézbesíthető. E rendelkezést he­lyesen alkalmazva, pótilletékről fize­tési meghagyást az említett két esz­tendő letelte után, még el nem évült illetékre vonatkozóan sem lehet kéz­besíteni. 79. (A m. kir. közigazgatási bíró­ságnak 1968/911. P. sz. határozata.) Közhatósághoz vagy hivatalhoz vállalat elnyerése végett benyúj­tott ajánlathoz csatolt kötségvetés okirati bélyeg alá esik. ítélet: A magyar királyi közigaz­gatási bíróság a panasznak helyet nem ad. Indokok: A panaszolt illeték törlését azzal az indokolással kéri a panaszos, hogy a leletezett költség­vetéseket nem a szerződéshez, hanem az árlejtésre beadott ajánlatához csa­tolta, így azokra nem 1—1 K, hanem 30—30 f. bélyeget tartozott leróni, amit le is rótt. A panasznak azonban nem lehe­tett helyet adni, mert ívenkint 30 f. bélyeget az ill. díjj. 73. tétele csakis a beadványok mellékleteire állapít meg, az ajánlatok pedig nem bead­ványok s az ill, díjj. 3. tét. szerint ezekre járó 1 K bélyeg nem bead­ványi illeték, hanem az ajánlat maga, mint szerződés megkötésére irányuló ígéretnek okiratba foglalása, tehát mint okirat esik ívenkint 1 K bélyeg­illeték alá. Azok a költségvetések tehát, ame­lyek nélkül az ajánlatot elbírálni sem lehetne, minthogy épen azokat a fel­tételeket tartalmazzák, amelyek mel­lett ajánlatot tevő a szerződést meg­kötni hajlandó, az ajánlatnak nem mellékletei, hanem kiegészítő részei, s így — amennyiben a bély. és ill. szab. 49. §-ában felsorolt bélyegmen­tes alkatrészek közé nem sorozhatok — ugyanolyan illeték alá esnek, mint maga az ajánlat. 80. (Ám. kir. közigazgatási bíró­ságnak 17.908\91'6. P. sz. határozata.) A házassági válóperben a békél­tetésről felvett jegyzőkönyv bélyeg­mentes. ítélet: A m. kir. közigazgatási bí­róság a panasznak helyet adva az illeték törlését elrendeli. Indokok: A rendelkező rész értelmében kellett határozni, mert a házassági kötelék felbontása iránt folytatott perben a békéltetési eljárásról felvett jegyző­könyv csupán hivatalos ténymegálla­pításttartalmaz sígy az ill. díjj. 53. tét. a. pontja értelmében bélyegmentes. 732

Next

/
Thumbnails
Contents