Adó- és illetékügyi szemle ,1913 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 10. szám - Bírói egyezségtől járó illeték

Illetékügy. — Joggyakorlat. lentettek be. Ezek után az ügyletek után mind a négy esetben az illetékek ki nem szabott fele része a pótilletékek kiszabása idejében, a fizetési meghagyásnak 1911. évi március hó 17-én a panaszos részére történt kézbesítése idejében az 1883. évi XLIV. t.-c. 90. §-ának b. pontja értelmében már elévült volt. Ennélfogva a panaszostól pótilleték jogosan nem követelhető. Mert a pótilleték csak része annak az illetéknek, amelyhez az államkincstárnak eredetileg is máiigénye volt, A pótilleték nem egy később keletkezett új követelés, hanem csak az illeték egy részének későbbi, pótlólagos előirás útján történt érvényesítése. Az 1887. évi XLV. t.-c. 19. §-ának a pótilletékről rendelkező része az elévülésre vonatkozó általános szabályokat nem érinti, hanem egy különleges elévülési szabályt állít fel azzal, hogy az eredeti kiszabás végérvényes megállapításától, vagyis az arra vonatkozó fizetési meghagyás, esetleg az ez ellen irányzott felebbezésre hozott határozat kézbesítésétől számított két éven túl a pótilletékre vonatkozó fizetési meghagyás többé nem kézbesíthető. E rendelkezést helyesen alkalmazva, pótilletékről fizetési meghagyást az említett két esztendő letelte után, még el nem évült illetékre vonatkozóan sem lehet kézbesíteni. 79. (A m. kir. közigazgatási bíróságnak 1968/911. P. sz. határozata.) Közhatósághoz vagy hivatalhoz vállalat elnyerése végett benyújtott ajánlathoz csatolt kötségvetés okirati bélyeg alá esik. ítélet: A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyet nem ad. Indokok: A panaszolt illeték törlését azzal az indokolással kéri a panaszos, hogy a leletezett költségvetéseket nem a szerződéshez, hanem az árlejtésre beadott ajánlatához csatolta, így azokra nem 1—1 K, hanem 30—30 f. bélyeget tartozott leróni, amit le is rótt. A panasznak azonban nem lehetett helyet adni, mert ívenkint 30 f. bélyeget az ill. díjj. 73. tétele csakis a beadványok mellékleteire állapít meg, az ajánlatok pedig nem beadványok s az ill, díjj. 3. tét. szerint ezekre járó 1 K bélyeg nem beadványi illeték, hanem az ajánlat maga, mint szerződés megkötésére irányuló ígéretnek okiratba foglalása, tehát mint okirat esik ívenkint 1 K bélyegilleték alá. Azok a költségvetések tehát, amelyek nélkül az ajánlatot elbírálni sem lehetne, minthogy épen azokat a feltételeket tartalmazzák, amelyek mellett ajánlatot tevő a szerződést megkötni hajlandó, az ajánlatnak nem mellékletei, hanem kiegészítő részei, s így — amennyiben a bély. és ill. szab. 49. §-ában felsorolt bélyegmentes alkatrészek közé nem sorozhatok — ugyanolyan illeték alá esnek, mint maga az ajánlat. 80. (Ám. kir. közigazgatási bíróságnak 17.908\91'6. P. sz. határozata.) A házassági válóperben a békéltetésről felvett jegyzőkönyv bélyegmentes. ítélet: A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyet adva az illeték törlését elrendeli. Indokok: A rendelkező rész értelmében kellett határozni, mert a házassági kötelék felbontása iránt folytatott perben a békéltetési eljárásról felvett jegyzőkönyv csupán hivatalos ténymegállapításttartalmaz sígy az ill. díjj. 53. tét. a. pontja értelmében bélyegmentes. 732