Adó- és illetékügyi szemle ,1913 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 10. szám - Bírói egyezségtől járó illeték

Illetékügy. — Joggyakorlat. tását egyáltalában nem lehetne megérteni. S ha még figyelembe vesszük azt is, hogy a határozati bélyegilleték úgynevezett ellenszolgáltatási illeték, míg az egyezség a bírói hatóság ítélethozatali működésének megelőzésével és annak csupán egyszerű tudomásulvételével kimerülő, tehát nem érdemleges bírói tevékenységet igényel és ezen felül a felek ügyüknek urai lévén, azt különös alakiságok és kijelentések nélkül tetszésük szerint elintézhetik, amit épen a törvény szavai és irányzata szerint kedvezményekkel meg kell könnyíteni, nem pedig megnehezíteni, akkor világossá lesz, hogy az egyezségi bélyegilleték az egyezség tárgya (összege) és nem a per tárgyának értéke szerint jár, amit az in dubio mitius elve is támogat, de támogat az is, hogy az ítélettel a bíró dönt a peressé lett jogviszony egész terjedelme és tartalma felett, egyezség esetében azonban bár a bíró előtt, de a bíró közreműködésének kizárásával a felek intézik el ügyüket oly irányban ós olyan tartalommal, amilyen nekik tetszik. Ennek következménye pedig az, hogy a kifejezetten el nem intézett részletek épen az egyezségnek a keresettel való összefüggése folytán szintén elintézetteknek tekintendők ugyan, de minthogy ezek a részletek nem lehetnek azonosak «az egyezség tárgyával» ós ennek fogalma alá nem subsumálhatók, az azoknak megfelelő értéket az illeték alapjául venni nem szabad. A jogérzóssel is ellenkeznék, ha az egyezségi illeték alapjául nagyobb összeget vennének, mint amely iránt és amely fölött a peres felek megegyeztek. Egyébként már csak azért is helytelen volna, ha a pénzügyi hatóságok az itt kifejtettekkel ellentétes álláspontot erőszakolnák, mi vei az egész vitát megelőzheti a perlekedő fél azzal, hogy a tárgyalási jegyzőkönyvbe felvéteti a bíróval azt az egy kijelentést, hogy «« felperes keresetét x összegre leszállítja^, és csak ezután szövegezteti meg az egyezséget, amely esetben már nem is lehet kétséges, hogy az illetéket a leszállított összeg után kell leróni. JOGGYAKORLAT. 76. (A m. kir. közigazgatási bíróságnak 695011918. P. sz. határozata.) Abban a kérdésben, van-e szegényjogon bélyegfeljegyzésnekhelye, a per bíróság nincs hivatva dönteni. ítélet: A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyet adva, a panaszost az illeték alól felmenti. Indokok: Abban a perben, amelyben a szóban lévő bélegilletékek felmerültek, a panaszos ügyvéd ügyfelének az ill. díjj. 85. tét. 12. a. pontjábanmeghatározottmértékü szegénységét a b. pontban levő rendelkezésnek mindenben megfelelő hatósági bizonyítvánnyal igazolta. A pa729