Adó- és illetékügyi szemle ,1913 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 10. szám - Bírói egyezségtől járó illeték

Fraenkel: Birói egyezségtől járó illeték. A két törvényszakasz között az illeték alapja tekintetében fenforgó különbség és eltérés szembeszökő. Az egyezség tárgya nem mindig azonos a per tárgyával, amire hiszen a T. is gondol (26., 28. §.) és míg abban az esetben, ha az ítélet teljesen vagy részben elutasító, a bélyegilleték a kereset tárgya értékének (kereseti összegnek) alapul vétele mellett határoztatik meg, ami magában szintén nem áll feltétlenül, mert a kereset leszállítása esetében csak fikció, bár egészséges fikció útján konstruálhatjuk a leszállított értéket a «peres tárgy» értékévé, addig egyezség esetében csak az egyezség tárgyának értéke lehet mérvadó annál is inkább, mert a 25. §. az ítélet hozatalának elmaradását állítja oda az egyezség megkötésének fogalmi előfeltételéül. Nem dönti meg ezen nézet helyességét ezen szakasz második bekezdése sem, mert az a körülmény, hogy valamely többek ellen ugyanazon követelés miatt indított per egyikmásik alperessel szemben ítélettel, és más-mással pedig egyezség útján intéztetik el, az ítélet és az egyezség tárgyának összegszerű azonosságát semmiképen nem feltételezi, valaminthogy például a keresk. törvény 269. §. a követelés összegének ugyanazon egy pörben tetszés szerinti fel- és szétosztását és tetszés szerinti összegekben ítélet vagy egyezség tárgyává tehetősét is megengedi. Ugyanezt mondja a polgári törvénykönyv második tervezetének 956. §-a is. A korábbi illetéki díjszabás is nézetünket támogatja, mert a 83. tétel szerint perbeli egyezségtől «a jogügylet természetéhez képest» járó illetéket kellett leróni, amely nem lehetett és nem volt más, sem nem nagyobb, mintamelyet a díjszabás 27. tételének c)bb) pontja követelt, t. i. «az egyezményi összeg szerint» II. fokozati illeték. Ha már most a bírói egyezségeknek úgy perjogi, mint anyagi hatályát tesszük vizsgálódás tárgyává, azt látjuk, hogy míg egyrészt a bírói egyezséget a jelenleg hatályban lévő jog szerint egyáltalában nem lehet megtámadni és az új perrendtartás 563. §-a szerint is csak perújítással lehet élni a jogerős végzéssel tudomásul vett bírói egyezség ellen, addig a kereseti összegnél kisebb összeg iránt létrejött bírói egyezség amannak kifejezett leszállítása nélkül is kétségtelenül azzal a hatállyal bír, hogy az «egyezményi összeget» kell az egyezség tárgyának tekinteni, tehát olybá venni, mintha a meg nem hozott bírói ítéletnek tárgya is csak ez lehetett volna, aminthogy más nem is képzelhető. A 25. §. helyesen különbözteti meg szemben a 9. §-al az egyezség tárgyának értékét a peres tárgy értékétől, amely megkülönböztetés nemcsak a 26. §. első bekezdése esetében követelhető magasabb vagy más illetékre van tekintettel, hanem arra is, hogy az egyezség tárgya összegszerűleg kisebb a per tárgyáénál, mert különben a két fogalom külön tar728