Adó- és illetékügyi szemle ,1913 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 8. szám - Ausztria és Magyarország nemzeti vagyona. Kivonat Dr. Fellner Frigyes jelentéséből, amelyet a nemzetközi statisztikai intézetnek Bécsben 1913 szeptember hó 12-én tartott ülése elé terjesztett

VEGYES PÉNZÜGYI IOGI KÖZLEMÉNYEK /s Ausztria és Magyarország1 nemzeti vagyona. Kivonat Dr. Fellner Frigyes jelentéséből, amelyet a nemzetközi statisztikai intézetnek Bécsben 1913 szeptember hó 12-én tartott ülése elé terjesztett.*) Az osztrák és magyar monarchia gazdasági ereje a két ország népének vagyonában leghívebben jut kifejezésre. A nép- vagy nemzeti vagyon mindazoknak a gazdasági javaknak összesége, amelyek valamely államilag szervezett nép rendelkezésére állanak. Tehát nemcsak a természeti személyek, hanem a jogi személyek (társulatok, községek, törvényhatóságok, alapítványok, egyház, állam stb.) vagyonelemei is ideszámítandók. A nemzeti vagyon alkotó részei: az ingatlanok; a közlekedési eszközök; az ingóságok; a tőkekövetelések a külfölddel szemben, levonva ezekből a külfölddel szemben fennálló tőketartozásokat. 1. A magyar nemzeti vagyon legjelentékenyebb alkotó eleme a földbirtok. Ennek értéke háromféle módon állapítható meg. A hitelintézetek részére jelzálogul lekötött földbirtokok kat. holdankénti átlagos értéke 333-79 K. Ezt generálizálva az egész magyar földbirtokterületre 18*849 milliárd K hitelértéket nyerünk. De más módon is megállapítható a magyar föld értéke. A kataszteri tiszta hozadék — az 1909: V. t.-c. alapján keresztülvitt kiigazítás után — 343-683 millió koronában lett megállapítva. A tényleges tiszta hozadék 2-4-szerese a kataszterinek, vagyis 82-840 millió K. Ennek 4'5°/o-os tőkésítése adja a magyar föld 18-558 milliárd K hozadék értékét. Végül a magyar föld értéke a hagyatéki ingatlanokra vonatkozó adatokból is kipuhatolható. A haláleset folytán évenként tulajdonost változtató ingatlanok értéke, vagyis az örökösödési annuitás 351-745 millió K. Az ország összes ingatlanai akkor cserélnek gazdát örökösödés útján, ha mindazok meghalnak, akiknek kezén az ingatlanok vannak. Vagyis a generáció kihaltával. Ez évek számát a valószínű középélettartam fejezi ki, amely Magyarországon 35-31 év (Altenburger Gyula számítása szerint). Az örökösödési annuitás és a valószínű középélettartam szorzata adja az egy generáció kihaltával örökösödés útján gazdát cserélt összes ingatlanok értéke: 12-420 milliárdot. *) Folyóiratunk egész tárgyanyaga a nagy államgazdasági problémának van szentelve. Annak a hatalmas kérdésnek, hogy az államnak ós nyilvánjogi közületeinek melyek a szükségletei, és honnan kerül és kerüljön ki ezen szükségletek anya°i fedezete. A nemzet anyagi erőinek, vagyis vagyonának megállapítása a leg'ényeg°sebb és alapvető kiindulási pont ezeknél a kutatásoknál. Dr. Fellner Friqu»s szemlénk szerkesztőbizottságának kiváló tagja, a legutóbbi bécsi statisztikai kongresszuson mesteri módon exponálta Ausztriára és hazánkra vonatkozó ezirányú tudományos vizsgálódásainak gyakorlati meglepő eredményeit egy részletes, 83 nyomtatott oldalra teijedő jelentésben, amelyről jelen füzet irodalom rovatában is megemlékezünk. Ez a kivonat a jelentés gondolatmenetét és konklúzióit hűen visszaadja. Szerkesztő. 598