Adó- és illetékügyi szemle ,1913 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 8. szám - Ausztria és Magyarország nemzeti vagyona. Kivonat Dr. Fellner Frigyes jelentéséből, amelyet a nemzetközi statisztikai intézetnek Bécsben 1913 szeptember hó 12-én tartott ülése elé terjesztett

Vegyes pénzügyi jogi közlemények. A jogi személyek ingatlanai azonban ebben nem foglaltatnak, mert ezek öröklésnek nem tárgyai. Örökösödési illeték helyett ezek illetékegyenéríék alá esnek. Tehát a természeti személyek tulajdonában lévő ingatlanokhoz adandók az illetékegyenérték alá eső (holtkéz, községek, társulatok stb. ingatlanai) ós az állam ingatlanai, mert ezek sem örökösödési illetéket, sem illetékegyenértéket nem fizetnek. Az illetékegyenérték alá eső ingatlanok értéke 756 579 millió korona. Az örökösödési illeték és illetékegyenérték alá eső összes ingatlanok 13-177 milliárd koronát képviselnek. Ez azonban kataszteri adóérték. Ennek 2-4-szerese, vagyis 31-625 milliárd a valódi érték. Ehhez adva az állami földbirtokok értéke fejében 287-658 millió koronát, nyerünk 31-913 milliárdot. Minthogy ebben az összes ingatlanok értéke benne van, az épületek és magánbányák értékének levonása után, kapjuk a földbirtok forgalmi értékét 22-047 milliárdot. A három módszer útján nyert értékek átlaga: 19.818.717.646 korona, mint végeredmény, a magyar föld értéke gyanánt állítandó a nemzeti vagyon leltárába. Az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok földbirtokának értéke első sorban úgy állapítható meg, hogy a kataszteri tiszta hozadékból, amely átlag évenként 305 665 millió korona, kipuhatoljuk a tényleges tiszta hozadékot. A hivatalos adatok szerint a földbirtok kataszteri tiszta hozadéka úgy aránylik a tényleges tiszta hozadékhoz, mint 1: 3-33-hoz. Ennélfogva a földbirtok tényleges tiszta hozadéka 1-023 milliárd, amely 4-5°/o-kal tőkésítve 23*039 milliárd K hozadéki értéknek felel meg. Az örökösödési adatokból is megállapítható az osztrák földbirtok értéke, épúgy mint Magyarországon. Az évenként haláleset folytán gazdát cserélt ingatlanok értékét: 628-994 millió koronát, megszorozva a valószínű középélettartamot kifejező évek számával, amely Ausztriában (ugyancsak Altenburger Gyula számításai szerint) 35'21 év, adja az egy generáció kihaltával haláleset folytán tulajdonost csereit összes ingatlan értékét, ami 22-150 milliárdnak felel meg. Ehhez az illetékegyenérték alá eső ingatlanok értéke fejében 1732 milliárd koronát adva, az így nyert 23-983 milliárd korona kataszteri érlék 2-25-szörösét kell venni, hogy a valódi értékhez jussunk. Mert a hivatalos adatok szerint minden 100 K kataszteri értéknek 225 K tényleges forgalmi érték felel meg az összes ingatlanoknál földbirtok és épületeknél. E szerint az örökösödési illeték és illetékegyenérték alá kerülő összes ingatlanok értéke 53-962 milliárd K, amely állami ingatlanokkal együtt 54-603 milliárd K. A mezőgazdaságilag hasznosított földbirtok forgalmi értéke — az épületek és magánbányák összértékének levonása után — tehát 34-871 milliárd. Végeredmény gyanánt a két érték átlagát véve az osztrák földbirtok értéke 28.955,301.6'61 korona. II. A földbirtokhoz sorolandók a bányák is. A magyar bánya- és kohótermelés nyers hozadékának átlagos évi összértéke 147 694 millió K. Ennek 40%-át tiszta hozadéknak véve és ezt 4%-kal tőkésítve 1-476 milliárd K tőkeértéket kapunk. Ehhez a sóbányák fejében 740 milliót adva, a magyar bányák és kohók tökeértéke 2.223,185.592 K. 599