Adó- és illetékügyi szemle ,1913 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 1. szám - Egy szelet illetékjog

Újlaki: Eqi] szelel illelékjoq. kiadásban benne van az eredeti törvényszöveg és benne van minden módosítás. A kiadmányt minden négy-öt esztendőben revideálják, az újabb törvényekkel és rendeletekkel kiegészítik és a nagy quart alakú, finom papirra nyomatott közgi ezer oldalt tartalmazó művet 5 K 50 f-ért bocsátják a közönség rendelkezésére. Ilyen, az egész anyagot, t-hát a hatályon kívül helyezett rendelkezéseket is magában foglaló gyűjteményünk, amennyire tudom, nekünk sohasem volt. Ellenben volt az 1881: XXVI. t.-c. 29. §-ában foglalt utasítás alapján kiadott, az érvényes joganyagot magában foglaló hivatalos gyűjteményünk: «A Bélyeg és Illetékek iránti Törvények és Szabályok Hivatalos Összeállítása* címen. Csak volt, mert ebből a hivatalos összeállításból összesen két kiadás jelent meg, a legutolsó 1885-ben, tehát 27 évvel ezelőtt, amely idő óta pedig a törvények légiója keletkezett. Néhány év előtt a pénzügyministerium megindította az eljárást új hivatalos kiadás iránt, de a dolog, az Isten tudja miért, abban maradt. Hanem hiszen az adott esetben, 1868 előtti törvényekről lévén szó, az osztrák gyűjtemény reánk nézve is jogforrást képez. Tekintsünk tehát bele. Az 1850 február 9-iki törvény szerint, a váltólevelek kivételével, minden más pénzszolgáltatásra irányuló utalvány II. fokozatú illeték alá tartozott. Ezt a rendelkezést módosította az 1862 december 10-iki törvény oly módon, hogy a kereskedelmi utalványok egy részét, azokat, amelyek a 93. tétel 2. a) pontjában vannak felsorolva, a váltókkal egyenlővé tette, vagyis e kereskedelmi utalványokat is az I. skála alá vonta. Most következett azután az 1864. február 9 diki törvény, ugyanaz, amely az illetékeknek 25°/o-kal való felemelését elrendelte és ennek a törvénynek 12. §. 2. bekezdése mondja ki, hogy: «die für AnweisungenvonKaufleuten oder auf Kaufleute festgesetzte Gebühr wird auf 5 Kreuzer für jede Anweisung ermássigt, wenn die Zahlbarkeit auf höchstens 8 Tage, vom Tage der Ausstellung der Anweisung gerechnet, beschránkt ist». Látni való ebből, hogy a magyar tarifa 93. tételének 2. a) pontja oly módon készült, hogy a kompilátor fogta az eredeti rendelkezést tartalmazó 1862. törvényt és a mérséklést tartalmazó 1864. törvényt és a kettőnek a szövegét egymás mellé ollózván, azon nyersen rossz magyarra átültette. Visszatérve témánkhoz, megállapíthatjuk, hogy a 93. tétel 2. a) pontja értelmében a kereskedelmi utalványok 10 fillér állandó illeték alá esnek akkor, ha azokban a fizetési idő kifejezetten ki van tűntetve s ez a fizetési idő a kiállítástól számított 8 napot túl nem halad. Ha a kereskedelmi utalványban a fizetési idő kitűntetve nincs, vagy ki van tűntetve, de 8 napot meghalad, akkor az utalvány «a váltókra nézve fennálló illeték alá esik». Most vegyük elő a transito-csekket. A magyar csekktörvény 5. §-a szerint a csekk látra fizetendő akkor is, ha a kibocsátó más fizetési időt tűzött ki, vagy fizetési idő a csekken kitéve nincs. Fizetési idő kijelölésének, amint arra László dr. rámutatott, az az illetékjogi hátránya van, hogy a csekk nem a csekk állandó illetékét fizeti, hanem ugyanolyan illetékkötelezettség alá esik, mint a pénzbeli szolgáltatásra irányuló utalvány. A magyar csekktörvénnyel analóg módon 54