Adó- és illetékügyi szemle ,1913 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 1. szám - Egy szelet illetékjog

Illetékügy. — Joggyakorlat. kimondják a látra szólást az osztrák (4. §.), a német (7. §.), az angol (73. §.), a belga (1. §.), a francia (5. §.), a japán (532. §.), a svájci (833. §.) és a skandináv (í. §.) törvény. Ellenben kiállítható a csekk a bemutatástól számított, de 10 napnál nem hosszabb lejáratra az olasz (340. §.), a román (365. §.) és a portugál (341. §.) törvény szerint. E törvényi rendelkezésekből látható, hogy a transito-csekk, bármely kultur-államból érkezzék is, látra, vagy legalábbis a bemutatástól — s nem a kiállítástól, amint a 93. tétel 2. a) pontja megkívánná — számított meghatározott határnapra fog szólani, úgy, hogy ha kereskedelmi utalvány jellege meglesz is,*) mégsem élvezi a 10 fillér állandó bélyegilletéket, hanem a váltókra nézve fennálló illetéki szabályok alá fog esni. 8 most azután — post tot discrimina — elérkeztünk a váltókhoz, és pedig a transitó-váltókhoz, amelyekről az 1887: XLV.t.-c 11. §-a rendelkezik, és pedig így: «Ha a külföldön kibocsátott és kizárólag a külföldön fizetendő váltó a belföldön forgalomba hozatik, az ily váltótól, illetve annak belföldön történt minden meghosszabbításától a váltóösszegnek minden 200 koronája után 4 fillér bélyegilleték fizetendő, a 200 koronánál kisebb maradványösszeg teljesnek vétetvén». A trausitó-csekkre ennek a szakasznak a rendelkezései alkalmazandók. Amit valamivel rövidebben kétségkívül le lehetett volna vezetni, ha el akartunk volna tekinteni a kérdés oldalvonatkozásaitól. De szerény közleményemnek a levezetés csak másodlagos célja volt; elsődleges célként azt tűztem magam elé, hogy egy konkrét kérdés kapcsán rávilágítva illetékjogunk nagy hibáira, a magam részéről is szolgáltassak egy bizonyítékot a minden irányban való reformálás halaszthatatlan szükségessége mellett. *) S ez legtöbb esetben meglesz, mert a passzív csekképességet a legtöbb törvény kereskedőre korlátozván, az utalványozott szükségképen kereskedő lesz. JOGGYAKORLAT. 1. {A m. kir. közigazgatási bíróságnak 6689/910. P. sz. határozata.) Az ingatlan haszonélvezet, amelyet a társaság valamely tagja, a társasági haszonból való megíelő részesedés ellenében enged át a társaságnak, — még ha a haszonrészesedés mellett meghatározott külön összegnek a társasági jövedelemből való évi kifizetése köttetett is ki, — nem egyéb minta társasági tagnak betéte, amelytől 4'30/o-os illeték jár. ítélet: A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyet nem ad. Indokok: Az illetékezés alá vont szerződés szerint Sch. Emil és neje, továbbá S. Ernő 18 év tartamára bérlőtársaságba lépnek, amely társaság célja Sch. Em. és neje társtagok ingatlanainak gazdászati kihasználása. Sch. Emil és neje 50.000 koronát köt le a társaság céljaira. Sch. Emil és neje a társaságnak átengedik a gazdasági és szeszgyári felszerelést, amely a kiszabási eljárás során 150.000 koronára, a felebbezésben és panaszban 240.000 koronára becsültetett, a felszerelés becsértókét azonban, a tiszta haszonból 55