Adó- és illetékügyi szemle ,1913 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 1. szám - Illetékügyünknek mai állapota és reformszükségletei. 4. [r.] Az illetékkiszabásnál alapul veendő értékekről

ILLETÉKÜGY ^ Illetékügyünknek mai állapota és reformszükségletei. Irta Főző Sándor, a m. kir. közigazgatási bíróság tanácsjegyzője. IV. Az illetékkiszabásnál alapul veendő értékekről. A szerkesztőség már a mult számban jelezte, hogy az illetékkiszabásnál alapul veendő értékekről szóló közlemény befejezés előtt áll s még csak a haszonélvezetre vonatkozó résszel fog kiegészülni. A haszonélvezet értékének meghatározásán kívül még a szolgáltatások értéhének kölcsönös megállapodás útján való megállapításáról is szólok és a jövő számban térek át az önmagában is újabb önálló fejezetre, amelyben a bejelentési és lerovási, továbbá egyetemleges fizetési kötelezettséget, a kezességet, a bejelentések körüli és egyéb mulasztások büntető határozatait, a kamatfizetési kötelezettséget, a jogorvoslatokat, a visszatérítési eseteket, a behajtást és elévülést stb. fogom tárgyalni, és pedig tekintettel a közadók kezeléséről szóló 1909. évi XI. t.-cikknek folyó évi január hó l~én immár életbe lépett új rendelkezéseire is. g) Haszonélvezet. (85—87. §.) Az illeték-szabályok 85. §-a rendelkezik az illetékszabásról a tulajdonjog és haszonélvezet átruházásának esetéröU még pedig a bevezető sorok szerint csak a tárgy és haszonélvezetnek öröklés útján való együttes átruházása esetéről. A 86. §. második és a 87. §. első és második bekezdései szerint pedig a 85. §. szabályai alkalmazandók, ha az örökség tárgya nyugdíj vagy évi járadék, illetőleg a halál esetére történt ajándékozások és örökösödési szerződések után, valamint haszonélvezetnek élők közti ajándékozásától járó illetékek megszabásánál is. A 85. §. rendelkezései a következők: 1. Ha a haszonélvezet élethossziglan, vagy legalább tíz évre, vagy ennél hosszabb időre terjed, tekintettel a haszonélvező és az örökhagyó közti személyes viszonyra és a tárgy jogi természetére, a haszonélvező az illetéket a tárgy értékének csak a féle része után fizeti, a másik felerész után járó illeték pedig azt terheli, a kire a tulajdonjog ruháztatott. 2. Ha ellenben a haszonélvezet tartama tíz évnél rövidebb, a tárgy egész értékének öt száztólija egy évi haszonélvezet értéke gyanánt vétetik és ezen érték a haszonélvezet egész tartamára kiszámít47