Adó- és illetékügyi szemle ,1913 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1913 / 1. szám - A házadótörvény visszaható erejéről. Adalék a törvények kolliziója kérdéséhez
Egyenes adók. — Joggyakorlat. korlatában az az eljárás, melynél fogva panaszos IV. oszt. kereseti adója az általa élvezett és kétségtelenül ez osztályú kereseti adó aláeső illetményeinek összevont összege alapján vettetett ki: e helyütt is helyesnek és fentartandónak találtatott. Nem kétséges ugyanis, hogy az 1875: XXIX. t.-c. 3. § ának az a rendelkezése, mely szerint az az adóköteles, akinek különböző foglalkozásból eredő többféle keresete van, mindenik keresetután a megfelelő adókulcs szerint külön rovandó meg keresetadóval: a kereseti adó külön osztályai alá eső foglalkozásokra és nem az ugyanazon osztályok keretén belül eső foglalkozásokra vonatkozik, ami az idézett 3. §-nak, a keresetadó I—IV. osztályát megállapító 2. §. után elfoglalt helyéből is következik. Másrészt az 1875: XXIX. t.-c. a 26. §-ban határozottan megállapíttatott az, hogy a kereseti adó IV. osztálya alá tartozó adóalanyok, mily összegű járandóság után, mily összegű keresetadót fizes senek és pedig tekintet nélkül arra, hogy ezt a járandóságot egy, vagy több helyről húzzák e ? s nemkülönben a hivatkozott t-.c. 28. § ának első bekezdése adókötelesnek mondja az összes rendes fizetést, nyűg-, kegy-, vagy tiszteletdíjat, szóval minden járandóságot, amely az idézett törvénycikk 5. §-ának IV. e) pontja szerint nem adómentes. Ehhez járul az is, hogy a IV. osztályú kereseti adó kivetésénél ez az eljárás, — épen a panaszirat érvelésével ellenkezően, — a törvénynek szelleméből is egyenesen következik, rnivel a IV. osztályú kereseti adó fokozatos (progressív) adó levén: határozottan ennek lényegével és célzatával állana ellenkezésben az az eljárás, hogy az az adóalany, aki fizetését, avagy járandóságát több helyről élvezi, kevesebb adóval terheltessék, mint az az adóalany, aki ugyanily járandóságot csupán egyetlen helyről élvez. 9. (A m. Jcir. közigazgatási bíróság 176661912. P. sz. határozata.) A szakértőnek olyan munkájáért, amelyet ez nem a neki adott megbízás keretén belül végzett, a bizonyító felet a költségek és munkadíj megtérítésére kötelezni nem lehet. Ítélet: A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyet ad s panaszost a magyar királyi pénzügyigazgatóság panaszolt végzésében követelésbe hozott szakértódíj-többletnek megfizetési kötelezettsége alól felmenti. Indokok: A magyar királyi közigazgatási bíróság az 1896: XXVI. törvénycikk 114. §-a és illetve a bíróság Ügyrendjének 130. § a alapján — rendelte el, — a 12372/1909. P. szám alatt kiadott Rendelvényében a könyvek szakértői megvizsgálását, panaszost arra kötelezvén, hogy az ezzel járó és pedig a bizonyításnak a keresztülvitelével megbízott magyar királyi pénzügyigazgatóság által meghatározandó költségeket előlegezze. Világosan kimondotta a Rendelvényben a bíróság azt is, hogy amennyiben a költségek a magyar királyi pénzügyigazgatóság által meghatározandó mértékben nem előlegeztetnek: a bizonyítási eljárás mellőzendő. A m. kir. pénzügyigazgatóság felhívta panaszost arra, hogy a szakértői vizsgálatnak költségeire 1200 korona előleget letétbe helyezzen. A felkért könyvszakértőnek beleegyező nyilatkozata alapján panaszos 300 K-nyi összeget helyezett erre a célra letétbe és azt a magyar királyi pénzügyigazgatóság 136060/VII. 1909. sz. alatt hozott végzésével, •— «a szakértő beleegyezésere elégségesnek elfogadta". Mikor pedig a szakértőnek jelentése alapján panaszost a magyar kir. ^énzügyigazgatóság arra hivta fel, hogy újabb 1000 K nyi összeget helyezzen letétbe : ezt a felhívást azzal a határozott kitétellel közölte panaszossal, hogy ezt az összeget annál inkább fizesse be, «mert különben III. oszt. kereseti adóügye a már rendelkezésre áló adatok alapján fog elbíráltatni, illetőleg ez a szakértői megvizsgálás megtagadásának fog tekintetni.» Panaszos erre a felhívó végzésre azt jelentette be, hogy az 1000 koronányi összeg pótlólagos letétbe helyezése tárgyában hozzá intézettfelhívásnak eleget tenni nem hajlandó. Mindez kellő alapot nyújt arra, 31