Adó- és illetékügyi szemle ,1913 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 4. szám

Zerkovitz: Telekadó és betterment. részekben igen sok üres telek van, és a város emiatt belső részeiben nem fejlődhetik és így külső perifériákon épülnek házak, amely körülmény a külső városrészekben levő telkek árának hirtelen emelkedését és ez viszont a külvárosi bérkaszárnyák keletkezését (némely nagyváros e tipikus jelenségét) idézi elő, — úgy igen szükséges, hogy a belső városrészekben spekulativ célokból beépítetlenül hagyott üres telkek tulajdonosai akár kisajátítási jog fejlesztése útján, akár pedig a telekadó behozatával közvetve arra ösztönöztessenek, hogy telkeiken építsenek. Dr. Halom Budapest építkezéseinek és az építkezések szünetelésének inditó okait igen tanulságosan világosítja meg. Az építkezések száma szorosabb összefüggésben van a záloglevelek árfolyamával és elhelyezésének lehetőségével, mint a lakást keresők számának emelkedésével. Ez utóbbiak ideig-óráig a lakáshiány idején a szomszédes falvakban, Budapest külső övezetében, helyezkedtek el, amit a közlekedési eszközök rohamos fejlődése elősegített. Ámde az a népesedési mozgalom, amely a falu elnéptelenedését és a falusi népnek városba özönlését okozza, — amely nagyrészt a munkaalkalmak gyakoribb voltának eredménye, — a városi lakásbérek ós így a városi telkek értékemelkedését okozza. A városi telkek értékének gyorsabb fluktuációja pedig melegágya a telekspekulációnak. Hogy nálunk oly nagy mérvű telekspekuláció, mint pl. Németországban, Angliában nem volt, annak oka: tőkeszegénységünk. Nem állott oly nagy tőke a telekspekuláció rendelkezésére. Nálunk, mint mezőgazdasággal foglakozó országban, az ingatlanban spekuláló tőke inkább a mezőgazdasági parcellázások felé gravitált. Ha a telekadóval a székesfőváros 12 illetve 15 éves és 30 éves adómentességét összehasonlítjuk, akkor lehetetlen meg nem látni a két intézmény célja között az azonosságot. Az adómentességnek fordítottja a telekadó, és mindkettő azt a célt szolgálja, hogy a városépítkezés azon rayonokban, kerületekben fejlődjék, melyben nagyobb az adómentesség vagy telekadó. Az adómentesség tulajdonképen mesterségesen tenyészti a telekspekulációt. Az adómentesség ideje alatt megtakarított összegek tőkésítve az adómentesség értékét adják. Ennyivel többet ér a telek, mint az a másik telek, amelynek nincs meg ugyanannyi évig az adómentessége. A telekadó párhuzamosan az adómentességei, a két intézmény hiányának kiegyenlítésére inkább alkalmas, mint ha külön-külön alkalmaztatik. Az adómentesség megadásának első eredménye, hogy a telek forgalmi ára hirtelen emelkedik, és így a tulajdonos minden kockázat nélkül a telkét drágán adja tovább; mert a telek eredeti tulajdonosának ritkán van meg a vállalkozási kedve és tőkéje. Az építtető, aki az építéshez szükséges telket megveszi, már a telket oly árban szerzi meg, amelybe az adómentesség tőkésített értéke bele van kalkulálva. A drága telken pedig olcsó lakbér el nem képzelhető. Ha már most az üres telkekre még telekadó nehezedik, akkor a telkek értéke viszont csökken. Igaz, hogy a telek új vevőjére az eladó a telekadót áthárítani igyekszik. Aki azonhan telket vesz és 297