Adó- és illetékügyi szemle ,1913 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 1. szám - A házadótörvény visszaható erejéről. Adalék a törvények kolliziója kérdéséhez

Egyenes adók. — Joggyakorlat. tatlanná vált házbérre esö adó törlését jogosan igényelheti. ítélet : A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyet ád s az 1910-ik évi házbér után kivetett házbéradó és jár. törlését elrendeli. IndokokA becsatolt per és végrehajtási iratokkal igazolva van, hogy panaszos az 1910-ik évre esedékes 5600 K bért fiától, mint bérlőtől behajtani nem tudta. Minthogy a bérleti szerződés színlelt voltának megállapítására kellő adat a bíróság rendelkezésére nem áll; minthogy az 1909. évi VL t.-c. 45. §-ának utolsó bekezdése értelmében, ha a bérjövedelem egészben, vagy részben bevehetetlen, a tényleges birtokos kérheti, hogy a bevehetetlenné vált bázbéradó töröltessék, így a panasznak az Ítélet rendelkező része értelmében helyt adni kellett. 3. (A ni. kir. közigazgatási bíróságnak 22.6501912. P. sz. határozata.) A katonai bizottságok részére béríizetés nélkül átengedett irodahelyiségeket az állandó házadómentesség megilleti. ítélet: A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyet ad s a P. szabad királyi városban II. 334— 464. ö. sz. házaknak az 1910. évi házbérvallomási ívekben 5—6, illetve 17—19 t. a. felvett irodahelyiségekre nézve az állandó házadómentességet megállapítja, s a királyi pénzügyigazgatóságot a megfelelő adók törlésére utasítja. Indokok: Ap—i királyi pénzügyigazgatósághoz 1910. augusztus 25-én 49.906 szám alatt beadott kérvényhez csatolt bizonyítványok tanúsítása szerint panaszos lőszergyár köteles a bel- és külföldi kormányok által a gyárba küldött átvevő bizottságok részére megfelelő irodahelyiségeket külön díjazás nélkül rendelkezésére bocsátani. Az 1912. június 12-én felvett s nem kifogásolt jegyzőkönyv szerint a szóban levő helyiségek csak arra a célra használtatnak, és akkor, midőn a katonai bizottságok nem működnek, üresen állanak; az 1909-ik évi VI. t. 27. §-ának 9. pontja szerint tehát a helyiségeket — míg mostani rendeltetésöktől el nem vonatnak — az állandó házadómentesség megilleti. Ez okokból a panasznak az Ítélet rendelkező része értelmében helyet adni kellett. 4. (A m. kir. közigazgatási bíróságnak 24.964/912. F. sz. határozata.) Az egyik házastárs által a másiknak bérbeadott lakás haszonértékének megállapításánál a kikötött bérleti összeg figyelembe nem vehető akkor, amidőn a házastársak közös háztartásban és életközösségben vannak. ítélet: A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyet nem ad. Az indokok a fent kifejtettekre utalnak. * Az időközben meghozott 1912: LIII. t.-c. novella 3. §-ának 5. pontjában kimondja, hogy «ha a rokonsági vagy jogossági viszonyban állóknak tényleg bérbeadott lakásoknál kikötött bérösszeg a helyi viszonyoknak nem felel meg, akkor a kivető közegek hivatalos becslés útján állapíthatják meg a házbérjövedelmet. 5. (A m. kir. közigazgatási bíróságnak 21.78oj912. P. sz. határozata.) Az 1909. évi VI. t.-c, 31. §-ában az új és toldaléképületekre, valamint a lebontott épületek helyén emelt épületekre megállapított ideiglenes adómentesség alkalmazásának íöltételei egyedül a törvény 17. §-nak általános intézkedései szerint bírálandók el. ítélet: A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyet ád s a panaszosnak U. szab. kir. város II. kerület II. Rákóczy Ferenc-utca 2. számú házában 1910. év folyamán emelt toldalék épületrészre 1910. évi június hó 30-tól számított 15 évi házadómentességet állapít meg. Indokok: A z—i kir. pénzügyigazgatóság ügyfélnek U. város II. kerület Rákóczy Ferenc-utca 2. számú házában 1910. év folyamán emelt toldalék épületrészekre 1910. évi június 30-tól számított 12 évre terjedő időre engedélyezett házbéradó mentességet. Ügyfél e határozat ellen a közigazgatási bizottsághoz felebbezéssel 28