Adó- és illetékügyi szemle, 1912 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1912 / 1. szám - Az új adótörvények hatása a közigazgatási bíróság ügyforgalmára

Wlassics: Az új adótörvények hatása a közigazgatási bíróság ügyforgalmára. kérdések, melyeket a közigazgatási bíróság döntése elé utalt a törvényhozás anélkül, hogy alaposan megfontolta volna, alkalmas-e bizonyos ténykérdés a valódi jogvédelmet biztosító bírói itélethozásra. Ily jogvédelmi biztosíték föltétele nélkül az adott jogvédelmi biztosíték csak formalitássá törpülhet, és nem emelkedik a jogvédelem igazi garancziájának jelentőségére. Ezért nem szabad a novella után sem kizártnak tekinteni annak a megfontolását, hogy valamennyi adónem területe olyan-e, melyen korlát nélkül lehessen a közigazgatási bírósághoz panaszjoggal élni. A panaszjog korlátozását már a kormányjavaslat is tervezte. Tervezte pedig a kereseti és jövedelmi adó területén. E két adónem kétségtelenül az a terület, ahol megfontolás tárgyává lehet tenni a korlátozás eszméjét. A kormány javaslatának indokolása mondja, hogy «a bírósága jövedelem nagyságát illetőleg csak nagy ritkán jut abba a helyzetbe, hogy biztos adatok alapján itélhessen». Ezt az a pénzügyminister mondja, ki a közigazgatási bíróságnak egy évtizeden át volt elnöke. Ö nagyon jól tudta, hogy a III. osztályú kereseti adó ellen beadott panaszokban keletkezett elutasító határozatoknak csaknem 90%-at a vezetése alatt állott bíróság is azzal indokolta, hogy «a helyi viszonyokat ismerő bizottságok megállapításával szemben a bizonyítékokat nélkülöző panaszt figyelembe venni nem lehetett.w Ma is ezzel indokolja a bíróság az elutasító határozatok legnagyobb részét. Ott, ahol az alsófokon eljárt hatóságok nem az adózó tényleges keresetének hitelt érdemlő módon való kinyomozása és bizonyítása útján, hanem a helyi viszonyok ismeretén alapuló haszonbecslés alapján egybehangzóan állapították meg az adót, a bíróság alig is tehet egyebet, minthogy a kivetett adót végső fokon helybenhagyja. Ezért valódi jog, vagy érdeksérelem nem fordulna elő, ha az 1909. évi X. t.-c. 61. §-a koriátozólag módosíttatnék, A képviselőház pénzügyi bizottsága a kormány-javaslat korlátozó álláspontját nem tette magáévá és ezzel szemben a panaszjogot lényegesen kiterjesztette. Kiterjesztette pedig azzal az indokolással, hogy az adókivető és felszólamlási bizottság tagjait a törvény rendelkezéseiben járatlan, az előadó befolyása alatt álló eg}^éneknek tartja, ellenben a közigazgatási bíróság az egyetlen független fórum, amelytől az adózó sérelmei orvoslását remélheti. Ez az indok látszólag igen helyes, de azért nem alapos, mert a gyakorlat bizonyítja, hogy a bíróság a haszonbecslési eljárásban épen ezeket a fórumokat tartja olyanoknak, kik a helyi viszonyok alapos ismerete mellett tisztábban láthatják az igazságot, mint maga a bíróság. Ami a függetlenséget illeti, meg kell jegyeznem, hogy a függetlenség biztosítására elég tekintettel van a törvényhozás, midőn a kivető bizottság tagjai közül a pénzügyminister csak elnököt és 7