Adó- és illetékügyi szemle, 1912 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1912 / 1. szám - Az új adótörvények hatása a közigazgatási bíróság ügyforgalmára

Wlassics: Az új adótörvények hatása a közigazgatási bíróság ügyforgalmára. 200-nál. Ez igen természetes, mert a IV. osztályú kereseti adónak az alapja az állandó fizetés. Kivetésénél nem igen lehetett tévedés, vitás elvi kérdés is alig merülhetett fel. Az általános jövedelmi pótadó a többi adónemekhez százalékos kulcs szerint igazodik. A II-od osztályú kereseti adó pedig állandó összegben nyert kifejezést. Most ezeket az adókat az új adórendszerben a jövedelmi adó fogja helyettesíteni. A jövedelmi adó egészen önálló adó. Itt az adózónál bármely forrásból eredő minden jövedelmét minden adózónak külön kell megállapítani. A valóságos jövedelmet kell itt a nyers bevételből meghatározni, miértis a kiadások levonását a törvény természetesen meg is engedi. Itt tehát a jogvitának minden eg37es adózónál tág tere nyílik. Beláthatatlan, minő óriási lesz a kivetett jövedelmi adó ellen a panaszok száma. Meggyőző példa erre a porosz jövedelmi adó. A porosz közigazgatási bíróságDál is, mely csak törvénysértés esetében jár el és dönt érdemben, a panaszok oly özöne keletkezett, hogy a bíróság tehermentesítéséről sürgősen kellett gondoskodni. A porosz törvényhozás értékhatár felállításával segített a bajon és ma csak akkor van helye a közigazgatási bírósághoz intézhető panasznak, ha az adóalap 3000 márkát meghalad. III. Nem akarok ma részletesen kitérni arra, hogy mely eszközökkel lehetne nálunk a bíróság megfelelő tehermentesítését elérni. Jelen cikkemnek inkább az volt a célja, hogy megállapítsam a mindenesetre bekövetkező rendkívüli tehertöbbletet és mindenkit gondolkozásra serkentsek, akit illet, hogy a kellő és a célravezető eszközöket megtalálhassuk. Kétféle utat lehet követni. Az egyik a reform gyökeres útja, mely mélyreható szervezeti és eljárási reformokon épül fel. A másik a kisebb arányú részleges reform útja. A közigazgatási bíráskodás radikális megváltoztatása addig, míg az általános közigazgatás reformja nem kerül napirendre, attól tartok, elmarad. Azért a részleges reform útját nem szabad számításon kívül hagyni annak, ki minél előbb kívánja elérni a közigazgatási bíróság tehermentesítését. A panaszjog korlátozása elől alig lehet kitérni. De éppen ez a nehéz feladat. Igen kényes és tövises ez olyan téren, ahol már van bírói védelem. A közszellem óhaja inkább a bírói védelem kiterjesztésére, mint korlátozására irányul. A bizalom a bírói védelem iránt nőttön-nő. Mégis, bár magam is lelkes híve vagyok a közigazgatási bíráskodási jogkör kiterjesztésének, sőt ezt a modern jog és kultúrállam elengedhetlen föltételének tekintem, — mégis nem zárkózhatom el annak nyílt kijelentése elől, hogy egyes ügyek területén vannak (5