Adó- és illetékügyi szemle, 1912 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1912 / 1. szám - A parcellázási illetékről

Illetékügy. — Joggyakorlat. K-ra leszállítja és a többlet törlését elrendeli. Indokok: Abból a bérletiszerzódésból. amelyet N. N. és fia közkereseti társascég, mint bérlő X. város közönségével, mint bérbeadóval, 1907. év május hó 18-án kötött, kitűnik, hogy bérbeadó város tulajdonát képező úgynevezett sörházi telket, az azon levő összes épületekkel és tartozékaikkal együtt olyképen adta bérbe nevezett közkereseti társaságnak, hogy ha a bérlet tartama alatt részvénytársasággá alakulna át, a bérleti szerződés továbbra is épségben fenntartatik s az az összes jogaival es kötelezettségeivel együtt a részvénytársaságra, mint új bérlőre száll át. Megengedte továbbá a város a bérlőnek, hogy a bérelt telken levő sörgyárat a kor igényeinek megfelelőn átalakíthassa, illetve kibóvíthesse és a szükséges melleképületekkel elláthassa. Ez építkezéseket és berendezéseket a — szerződés 11. pontja szerint —X. városnak, mint tulajdonosnak jogában áll ugyan a bérleti idő leteltevei akár szabad egyezkedés útján, akár biróibeesü alapján megállapítandó becsértékben megváltani: ha azonban bérbeadó evvel a jogával élni nem akarna, ez esetben köteles bérlő a bérlet tárgyává tett összes építkezéseket elszállítani és a bérlemény tárgyát a leltári állapotba visszahelyezni. Bérlő társaság jogutódját is csupán ez a jog illeti meg. Az illetékezés alá vont jogügylettel panaszos részvénytársaság X. X. és fiai cégtől a cég üzemében levő X. városi serfőzdét, annak összes felszerelésével és készleteivel, továbbá a szesz, likőr és borkészletet, az ezekhez tartozó összes felszereléseket és berendezéseket 950.000 K becsárban vette át olyképen, hogy eladó társascég tagjainak a vételár részben való kiegyenlítésére átadott összesen 1340 drb. 500 K névértékű részvényt, 67000 K értékben, kifizetett nekik készpénzben 80.000 K-át az így kiegyenlített 750.000 K-át meghaladó 200.UOO K vételárhátralékkal pedig nevezetteknek adósa maradt. Ennek a jogügyletnek megilletékezésenél tehát elsősorban az dönI tendó el, vájjon eladó cég evvel a jogügylettel ingatlan javakat tényleg átruházott-e panaszos részvénytársaságra ? Nem vitás az, hogy a telek, melyen az adás-vétel tárgyát képező sörfőzde áll, valamint ennek épületei és tartozékai, melyek a fent ismerte] tett bérleti szerződés megkötésekor már fennállottak és a telekkel együtt a bérlemény tárgyai voltak, bérbeadó X. város tulajdonát képezik. Magánjogunk szerint az sem képezheti vita Í tárgyát, hogy eladó cég az idegen j telken és épületeken végzett átalakí| tás és beépítés által ingatlanra nézve ! tulajdonjogot nem szerezhetett. Azok. ra az épületekre, illetve épületré; székre ugyanis, melyeket eladó cég j a bérlet tartama alatt emelt, tulajdou: jogot csak a bérbeadó város szerezI hetett. mig a bérlót a bérleti szerződés 11. pontja értelmében is csak az | a jog illeti meg, hogy azokat, ameny, nyiben a tulajdonos a bérlet lejárta! kor meg nem tartaná, lebonthassa és az alkatrészeket, amelyek a lebontás után már ingók, elvihesse. E szerint bizonyos, hogy midőn eladó cég az általa idegen telekre emelt épületeket és épületrészeket a panaszos részvénytársaságnak, mint a bérleményben jogutódjának átengedte, nem valamely ingatlant, hanem csupán a beépített alkatrészekhez való jogát ruházta át és viszont panaszos részvénytársaság a kérdéses épületeket csakis avval a joggal vehette meg, mint amellyel azt az átruházó cég birta. Az előadottakból következik, hogy panaszos az illetékezés alá vont jogügylettel ingatlanokat nem szerzett s ennélfogva 4-3° o-os vételi illetékkel meg sem róható. Ellenben panaszos részvénytársaságnak ama kérését, hogy az illeték előírása teljesen mellőztessék, mert az ingókra vonatkozó jogügylet okiratba foglalva nem lett, birói figyelembe venni nem lehetett. Ugyanis 1908. év április hó 12-én. tehát ugyanazon a napon, midőn panaszos részj vénytársaság alapszabályait irásba ! foglalta, az eladó közkereseti társasj cégnek tagjai és kizárólagos tulajdoI nosai, kölcsönösen kötelező hatályú 63