Adó- és illetékügyi szemle, 1912 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1912 / 1. szám - Illetékügyünknek mai állapota és reformszükségletei. 1. [r.] A bélyeg- és jogilleték tárgya. 2. [r.] Az illetéklerovás módja

Főző: Illetékügyünknek mai állapota és réformszükségletei. óta, s így ma már több mint 50 éve hatályát vesztette, ez idő alatt pedig jogviszonyaink az osztrákokétól nagyon sok tekintetben eltérő alakban fejlődtek, s egyes jogi fogalmak a fejlődöttebb viszonyoktól el is tekintve, egészen mást jelentenek ma, mint jelentettek 50 év előtt, kétségtelenné teszik: hogy az elavult helyébe a hazai viszonyoknak megfelelő és a való élettel egybehangzó magyar illetéktörvényt mielőbb meg kell alkotni. De viszont ahhoz, hogy a megalkotandó illetéktörvény hazai viszonyainknak minden tekintetben megfelelő lehessen, elengedhetetlen előfeltétel, hogy az illetéktörvény megalkotását megelőzőleg a magán és kereskedelmi összes jogi viszonyainkat szabályozó magyar polgári törvényt is meg kell teremteni, mert az előbbinek az utóbbihoz kell simulnia s ennek nyomdokain kell elkészülni. Minthogy pedig sajnálatos viszonyaink között a magyar polgári törvény megalkotására belátható időn belül kilátás nincs, s így talán novelláris rendelkezésektől eltekintve rövid időn belül a végleges magyar illetéktörvény megalkotását sem remélhetjük, azt hiszem nem fogok teljesen felesleges és hiába való munkát végezni akkor, ha elsősorban az ((illetékszabályok általános rendelkezéseit)), itt-ott a meggyőződésem szerinti hiányokra, s ebből folyólag azokra a változásokra, amelyeket a megalkotandó új illetéktörvénybe feltétlenül felveendőknek tartok, rámutatva ismertetem. I. A bélyeg- és jogilleték tárgya. Az illetékszabályok 1. §-a határozza meg mi a tárgya a bélyégés jogilletéknek. Meghatározza kétféleképen, úgymint A), B) és C) pontok alatt általánosságban, az A) pontnak 1—6 és a C) pontnak 1—5 alpontjai alatt pedig részletesebben, tehát az általános meghatározás mellett, habár nem is teljes, de mégis taxativ felsorolással. Az általános meghatározások szerint bélyeg ós jogilleték tárgya: A) ^minden jogügylet, mely a polgári törvények szerint jogokat alapít, átruház, erösbit, megváltoztat vagy megszüntet;» B) «« halálozások folytán bekövetkező vagyonátruházásoké; C) «az iratok, feljegyzések és hivatalos cselekmények általában*. Az általános meghatározás mellett a részletes felsorolás, — amelyet teljesen előadni nem célom, hisz feltalálhatók azok a közkézen forgó hivatalos kiadványokban és szakkönyvekben, — egyrészről kivételeket állapít meg a generális szabály alól, másrészről pedig azt a célt szolgálja, anélkül, hogy ezt megemlítené, hogy az általános rendelkezést példaszerű felsorolással világosabbá és könnyebben megérthetővé tegye. Nézetem szerint hiánya ennek a szakasznak, hogy nem állapítható meg belőle pontosan, vájjon a részletes felsorolás taxativ, avagy pedig csak póldaszerű-e ? Ez a körülmény pedig sok félreértést ós zavart okoz. Hiánya továbbá az, hogy a bélyeg- és jog illeték tárgyait nem elválasztva külön-külön, hanem együttesen határozza meg, holott a bélyeg- és jogilleték a gyakorlati ember szemében egymástól különböző természetű, s annak a kérdésnek helyes felismerése, hogy adott 54