Adó- és illetékügyi szemle, 1912 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1912 / 1. szám - Illetékügyünknek mai állapota és reformszükségletei. 1. [r.] A bélyeg- és jogilleték tárgya. 2. [r.] Az illetéklerovás módja

Főző: Illetékügyünknek mai állapota és reformszükségletei. esetben bélyeg- avagy pedig jogilletékről van-e szó, adja meg igen gyakran, különösen visszatérítési és ügylet megszüntetésére alapítóit törlés iránti kérdések eldöntésénél a helyes vezérfonalat. Hiánya végül, hogy maga a szövegezés, eltekintve attól, hogy magyarosnak épen nem mondható, nehezen érthető és homályos. Az illeték tárgyát meghatározó szabályokat és pedig elkülönítve a bélyeg- és jogilletéket a szükséges újítások figyelembevételével könnyebben megérthetően lehetne szövegezni a következőképen : «Bélyegilleték tárgya általában minden okirat, beadvány, kereskedelmi vagy üzleti könyv, hivatalos kiadvány és dologi jogok szerzésére vonatkozó telekkönyvi bejegyzés. — Egyes esetek mentességét az illető díjjegyzék egyes tételei határozzák meg». Jogilleték tárgya: A) Minden jogügylet, mely a polgári törvények szerint jogokat alapít, átruház, erősbít megváltoztat vagy megszüntet, még pedig: 1. ingatlanok tulajdonjogának, haszonélvezetének vagy használati szolgalmának bármily módon való átruházása okirat nélkül is; 2. úgyszintén okirat nélkül is ingóknak élők közötti, de halálesetére szóló ajándékozása, valamint ingóknak birói árverés útján i átruházása, ha az erről szóló jegyzőkönyveket a felek alá nem írták is; 3. ingatlanok bérbeadása, lekötése, valamint ingóknak egyéb esetekben való átruházása vagy bérbeadása pedig csak akkor, ha a jogügyletről okirat állíttatott ki, habár annak nincs is teljes bizonyító ereje; 4. az állami hatóságok, hivatalok, üzemek és vállalatok, úgyszintén törvényhatóságok (és községek) által kötött áruszállítási szerződések és ezekből folyó nyugták szintén okirat nélkül és még akkor is, ha a kifizetések a m. kir. postatakarékpénztár cheque és clearing forgalma, vagy az osztrák magyar bank giroforgalma útján nyugtatvány nélkül teljesítettek. B) A halálozások folytán bekövetkező vagyonátruházások. Az okirattól járó bélyegilletéken felül a jogügyletek utáni illeték minden esetben külön jár. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, társulatok, intézetek és egyesületek által készpénzben külön fizetendő illetékekről az illetéki díjjegyzék egyes tételei rendelkeznek, s kérelmökre egyes bélyegjegyekben lerovandó illetékeknek készpénzben való fizetésére a m. kir. pénzügyminiszter engedélyt adhat». Szükségesnek találnám a bélyeg- és jogilleték tárgyának különkülön való meghatározását, s annak kimondását, hogy az okirattól járó bélyegilletéken felül a jogügylettől járó illeték mindenkor külön fizetendő, esetleg rovandó le bélyeg jegyekben. Különösen azért volna ez szükséges, mert a ma érvényben álló szabályok szerint főleg a kötelmi jog körébe tartozó ügyletek létesítésére vonatkozó, s rendszerint csak az egyik szerződőfél által aláírt okiratok után járó fokozatos illetékeknél az okirati bélyeg a jogügylet után járó illetékkel egybeolvad, s az egyes díjtételek ezekre vonatkozólag az illetéket tévesen egészben az okirattól járónak határozzák meg, aminek következménye az volt, hogy csak mintegy 30 évi gyakorlati jogszolgáltatás után tört magának utat az 55