Adó- és illetékügyi szemle, 1912 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1912 / 1. szám - Fogyasztási adóink rendszere

Kiss: Fogyasztási adóink rendszere. nek nagyságát, — néhány kivételes esettől eltekintve, — legmegbízhatóbban a fogyasztási cikkek használata fejezi ki. Ehhez képest a fogyasztási adók is legcélszerűbben a fogyasztási tárgyak használata szerint különböztethetők meg, amely alapon 3 csoportba oszthatók u. m. a szükségleti, élvezeti és fényűzési tárgyakra vetett adók. A szükségleti, élvezeti, vagy fényűzési tárgyakra rótt adók az adózóknak jövedelmük felhasználásában, illetve szükségleti, élvezeti, vagy fényűzési fogyasztásában mérlegelhető keresetükről, tehát közvetett módon megnyilvánuló adózási képességükről tanúskodván, sokan az összes fogyasztási adókat ^közvetett<> adóknak nevezik. Minthogy azonban a fogyasztásban nem jelentkezik mindig közvetett módon megnyilvánuló adózási képesség, mert sok esetben kizárólag a nélkülözhetetlen életszükséglet elégíttetik abban ki, a fogyasztási adóknak innen származtatott közvetett elnevezése csak úgy lenne általánosítható, ha a tömegfogyasztás céljaira szolgáló elsőrendű életszükségleti tárgyak az adó alól mentesíttetnének s csupán élvezeti és fényűzési cikkek sújtatnának fogyasztási adókkal. Sőt közvetett adók alatt pénzügytanilag és a szó igazi értelmében is csak az olyan adók érthetők, melyeket az adóhatóság másoktól szed be, mint akiket az állam megadóztatni kíván, tehát a beszedés módjának figyelembe vétele mellett már szintén nem nevezhetők a fogyasztási adók kivétel nélkül és általánosságban közvetett adóknak, mert a fogyasztó sok esetben közvetlenül is fizeti az általa elhasznált fogyasztási cikkre rótt adót és mert az adóbeszedés közvetett módját az állam meg is változtathatja s olyan törvényeket hozhat, amelyek értelmében a fogyasztási adó közvetítés nélkül, egyenesen a fogyasztótól szedetik be, mint pl. az állami egyedáruságoknál. Ilyképen a fogyasztási adók rendszerében nem a kivetett adó és annak beszedési módja, hanem maga az adóztatás mondható közvetettnek, illetve közvetett módon gyakoroltnak. Az állam adórendszere annál igazságosabb, minél kevesebb szükségleti és e helyett inkább több élvezeti, illetőleg fényűzési cikket von adóztatás alá, s annál tökéletesebb, minél arányosabb adótételeket alkalmaz és minél közvetlenebb az adók beszedési módja. Hazai fogyasztási adórendszerünkben ez az elv jórészt érvényesül, mert bár a szükségleti tárgyak közül a petróleumon és húson kívül a só is fogyasztási adóval van terhelve, ezeknek az életszükségleti tárgyaknak adó alá vonását a nagy tömegben való fog}rasztásukból előálló jelentékeny állami bevétel teszi célirányossá. A fogyasztási adókból eredő állami bevételünk túlnyomó részét azonban az élvezeti cikket képező dohány-, cukor-, bor-, sörés szeszfogyasztásra rótt adók szolgáltatják, míg fényűzési adóink közé a lőfegyverek, vadászati és halászati engedélyek, valamint a kutyák után fizetett adók tartoznak, melyekhez még a bizonyos fényűzési tárgyak után egyes helyeken községi adó alakjában szedett adók sorolhatók, mint pl. a lakszobák száma arányában fizetett házbérkrajcárok, automobil, kocsi és lótartási és más adókA kivetés és beszedés módjait tekintve a most említett fogyasztási cikkekre rótt adóink részben állami egyedáruság alakjában, részben közvetlenül, részben pedig közvetett módon vettetnek ki és 42