Adó- és illetékügyi szemle, 1912 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1912 / 1. szám - A kötelező könyvvizsgálat az osztrák jövedelemadónál

Egyenes adók. — Joggyakorlat. hivatott képviselői ezen helyzet tudatában elejétől fogva egyöntetűen a helyes útra terelték a kormányt, és eltiporták azokat a kicsinyes eszközöket, amelyek által a pénzügyi közigazgatás a jövedelemadótörvényt megmenteni akarja. De távolról sem áll így a dolog! Egyes kritikai kijelentésektől eltekintve, a sajtó, a képviselőház és a vezető gazdasági korporácziók semmi mást nem tettek, mint opponáltak. Majdnem úgy látszik, hogy ezen faktoroknak magatartása az ellenzésben— attól való félelme által van befolyásolva, hogy könnyen keletkezhetnék az a látszat, mintha a kereskedelmet és ipart űző köröknek a könyvbetekintéstöl óvakodniok kellene. Ezen félénk magatartás, amely a valóságban a törvénynek visszaélésekkel teli hosszú gyakorlatára vezethető vissza, azt eredményezte, hogy a közigazgatásnak, a bizottságoknak és a közönségnek jogai és kötelezettségei teljesen elhomályosultak és a feledékenységbe szoríttattak. Ez pedig a kormányt megerősítette azon feltevésében, hogy az általa támasztott követelmények jogosultak, és így minden kilátás meg van arra, hogy ismét egy elhibázott törvény fog létesülni, — ha csak a kormány még az utolsó órában nem fogja belátni azt, hogy milyen súlyos hibát követne el ezen foltozgató reformmal. Ausztriára nézve ez mindenesetre igen sajnálatos. Magyarország azonban, amely épen egy hasonló törvényt készül bevezetni a praxisba, hasznosítsa az osztrák tapasztalatainkat és gondosan figyeljen arra, hogy a végrehajtási utasítás esetleg ott is egy mellékvágánynyá ne váljék, amelyen az adóigazgatás és az adókötelesek közötti érintkezés lebonyolódik, miközben a törvény által létesített fővágányt kihasználatlanul a feledés rozsdája marja! JOGGYAKORLAT. Az. 1909. évi adótörvények közül eddig csak a házadóról és a földadóról szóló törvények léptek életbe. Ezért a m. kir. közigazgatási biróság csak ezekre vonatkozólag fejleszthetett ki judikaturát. Az új házadóra, illetve földadóra vonatkozólag eddig hozott és elvi jelentőséggel bíró határozatoknak egy részét a következőkben közöljük: 1. (A m. kir. közigazgatási biróság 19,238/910. P. sz. határozata) : A pénzügyministernek olyan határozata ellen, melyet valamely város az 1909: VI. törvény alapján a házadó céljára belső területe határainak és közigazgatási kerületeinek megállapítása tárgyában hoz, a várost panaszjog nem illeti. ítélet: A m. kir. közigazgatási bíróság a panaszt hivatalból visszautasítja. Indokok: A pénzügyminister 1910. évi június hó 25-én 58,129. szám alatt kelt határozatával a pénzügyigazgatóságnak azt a végzését hagyta helyben, amellyel ez a házadó szempontjából V. város belső területének határát és közigazgatási kerületeit megállapította, s kimondta, hogy a házadó-kataszter kerületek szerint elkülönítve készítendő. Minthogy ebben az ügyben sem az 1896: XXVI. t.-c.r sem az 1909 : VI. t.-c. vagy más törvény a városoknak a közigazgatási bíróság előtt érvényesíthető panaszjogot nem biztosít: hatáskör hiányából a panaszt vissza kellett utasítani. 2. (A m. kir. közigazgatási bíróság 21,460/1910. P. sz. határozata.) Abban a kérdésben határozni, hogy valamely községet (várost) a 34