Adó- és illetékügyi szemle, 1912 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1912 / 1. szám - A kötelező könyvvizsgálat az osztrák jövedelemadónál

Siebenschein: A kötelező könyvvizsgálat az osztrák jövedelemadónál. A kötelező könyvvizsgálat az osztrák jövedelemadónál. (A vonatkozó kormányjavaslathoz.) Irta dr. Siebenschein Rudolf, bécsi ny. cs. kir. pénzügyi titkár. Amíg^Magyarországon csak a jövő év január hó 1-én fog életbe lépni az általános progresszív jövedelemadó, addig a Lajtán túl a vonatkozó törvény már több mint 14 év óta van hatályban, és egy reform, mely ezen törvény egyes részeire tartozik, már körülbelül négy éy óta képezi nyilvános megvitatás tárgyát. A magyar adózó közönségre és közigazgatásra nem lesz érdektelen megtudni, hogy az osztrák jövedelemadótörvóny reformszükséglete milyen okokra vezethető vissza, mit céloz különösen a reform, és végül azt, hogy vájjon és mennyire látszik a kormánynak a kötelező könyvvizsgálat meghonosítására irányuló kívánsága a fennálló törvény szempontjából indokoltnak. Az osztrák 1896. október 25-iki törvény (R. G. Bl. Nr. 226), mely 1898 január hó 1-től van hatályban, az adózónak adója megállapításánál igen jelentős posiciót biztosított azzal, hogy adóvallomását, amely fiskális és jogi szempontból eddig egy többé-kevésbbé jelentéktelen segédeszköz volt, a kivetésnek igen fontos előfeltételévé tette, és egy elvileg nélkülözhetetlen jogi aktussá emelte: az adóvallomás, amely a törvény által előírt formában adatott, szolgáljon az adómégállapítás alapjául. Ettől konkretisált és indokolt aggályok nélkül egyrészt eltekinteni nem szabad, és ennek valódiságáért és tökéletességeért másrészt az adózónak különbeni érzékeny anyagi jellegű büntetések terhével szavatolnia kell. Az adó kivetésénél a törvény értelmében a legfontosabb feladatokat ugyan a bizottságoknak kell teljesíteniük. Kötelességök az, hogy az adózókat a fiskális túlkapások ellenében megvédjék, és egyszersmind mint az adózók személyi és gazdasági viszonyainak ismerői a vallomásokat teljességük és anyagi valódiságuk szempontjából megvizsgálják és felettük ítéletet mondjanak. Ennek folytán a bizottság határozata vagy legyen ez: «az adóvallomás tökéletes és szavahihető)) vagy az, hogy «a vallomás nem bír ezen tulajdonságokkal.)) Az első esetben az adóvallomásnak okvetlenül az adókivetés alapjául kell szolgálnia A második esetben viszont a vallomást a szavahihetőség ellen felmerülő adatoknak konkrét megnevezése kapcsán kifogásolni kell. Emellett az adózó előtt semmit sem szabad elhallgatni abból, amit a bizottság direkte vagy indirekté megtudott vagy kikutatott és ami alkalmas arra, hogy a vallomás adatainak megbízhatóságát kifogásolja. Abban az irányban az adózóval mindent közölni kell, mert különben a kivetésnek, amely a vallomástól eltérő ós az adózóval nem közölt tényállására van felépítve, semmissé kell válnia. Ezen eljárásnál, amely a bizottság előtt és ez által eszközöltetik, az adóköteles vallomása tekintetében a törvény szövegénél fogva az állami pénzügyi hatóságok számára egyáltalán semmilyen vagy csak igen kicsi tér marad az érdemi beavatkozásra. A törvény eziránt semmi31