Adó- és illetékügyi szemle, 1912 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1912 / 1. szám - Az új társulati adóról szóló végrehajtási utasítás

Komin: Az áj társulati adóról szóló végrehajtási utasítás. leírások segítségével történik, az adóhatóságnak a végrehajtási utasítás alapján már elég alkalma van a beavatkozásra. A leírások tekintetében a helyzet az új törvény alapján annyiban kedvezőbb, amenyinyiben az új törvény megszünteti az eddigi állapotot, amely szerint a leltári érték csökkenésével adómentesen csaknem kizárólag az értékcsökkenési tartalékba való helyezéssel lehetett számolni. Az eredeti törvényjavaslat ezt az állapotot továbbra is fenn akarta tartani, de a javaslatnak a képviselőházban való tárgyalása alkalmával Eber Antal indítványára a szakaszt odamódosították, hogy az értékcsökkenés címén a mérlegben eszközölt leírások szintén számításba vétetnek. Ennek következtében az adóalap kiszámítása alkalmával a mezőgazdasági, ipari, gyári, közlekedési és bányavállalatoknál figyelembe vétetnek a házadó alá nem tartozó, illetőleg állandóan adómentes épületek, továbbá a gépek, gyári eszközök és egyéb üzleti felszerelések elhasználása által okozott értékcsökkenések címén eszközölt leírások, valamennyi nyilvános számadásra kötelezett vállalatra nézve pedig a behajthatatlan követelések ós alapítási költségek címén eszközölt leírások. A pénzügyi admisztráció szempontjából ezzel kapcsolatban érthető újítás a társulati adóra vonatkozó új törvényben az, hogy a leírások összegét az adóhatóságnak jogában áll — esetleg szakértők meghallgatásával — vizsgálat tárgyává tenni, a becsértéket adókivetési szempontból kiigazítani és a különbözetet az adóalaphoz számítani. Alapjában véve nem is kifogásolhatnók ezt az intézkedést, de sajnosán kell konstatálnunk, hogy a végrehajtási utasításban az adózó vállalatok érdekében nem találjuk azokat a biztosítékokat, amelyeket ugyancsak Éber Antal figyelmeztetésére a javaslat képviselőházi tárgyalása alkalniávalTF<?&erfe Sándor pénzügyminiszter határozottan megigért és amelyek a leírásokra vonatkozólag az új törvénybe felvett adóhatósági mérlegeléssel szemben az adózó vállalatok érdekében feltétlenül szükségesek. Nem tudjuk, hogy a mi pénzügyi kormányunk teljesen tudatában van-e annak, hogy Ausztriában éppen a végrehajtási utasításnak a leírások mórlegelésére vonatkozó része okozta a legtöbb zavart és bonyodalmat a társulati adó kivetése körül, annak dacára, hogy az osztrák társulati adóra vonatkozólag kibocsátott végrehajtási utasítás az adókivetéssel megbizott közegeknek általános elvül azt írta elő, hogy a leírások felülbírálását csak kivételesen és csak kényszerítő okok alapján foganatosítsák. A mi társulati adónk végrehajtása tárgyában kiadott utasítás pedig ellenkezőleg kizárólag a kincstári érdekeket tartja szem előtt, midőn a 17. §. 7. a)—c) pontjában a leírásokat részben korlátozni, részben pedig, amennyiben az értékcsökkenés címén tartalékba helyezett összeg a leltári becsértéket eléri, teljesen megszüntetni igyekezik, de az adózó vállalatok érdekeinek védelméről egy szó sem esik benne. El lehetünk készülve rá, hogy a végrehajtási utasítás alapján a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknak adóvallomását éppen a leírásokra való tekintettel sűrűen éri majd kifogás és a leírásoknak leszállítása és a különbözetnek adó alá vonása körülbelül hasonló zavarokra fog vezetni, mint amelyekről a leltári értékelésnél említést tettünk, A végrehaj28