Adó- és illetékügyi szemle, 1912 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1912 / 1. szám - A pénzügyi közigazgatási bíráskodás szervezeti kérdései. 1. [r.] 2. [r.]

Benedek: A pénzügyi közigazgatási bíráskodás szervezeti kérdései. Az első javaslat halva született. Eszerint az intézmény nem lett volna a bírói függetlenség és az ügyképesség kellékeivel felruházott különálló bíróság, hanem közigazgatási, bírói és laikus elemekből alkotott évről-évre alakuló szervezet, mint az adókivető és adófelszólamlási bizottság. Két osztályban, hármas tanácsban hozta volna határozatát. Nem lett volna külön iktatója s a pénzügyminister rendelte volna ki az egyes osztályokhoz az előadókat. Egy «tényleges államhivatalban nem álló, szakavatott férfiú» lett volna az elnök 40 korona napidíjjal, tehát esetleg egy nyugalmazott pénzügyi államtitkár vagy ministeri tanácsos. Bírái pedig 16 korona napidíjjal: a) az adóügyi osztályban: 1. egy pénzügyministeri osztálytanácsos; 2. egy belügyministeri osztálytanácsos; 3. az országos gazdasági egyesület egy tagja; 4. a budapesti kereskedelmi és iparkamara egy tagja; b) az illetékügyi osztályban: 1. egy pénzügyministeri osztálytanácsos; 2. egy belügyministeri osztálytanácsos; 3. két budapesti kir. ítélőtáblai bíró. Ezt a javaslatot, mely szerint a pénzügyi közigazgatási bíróság alig lett volna más, mint a pénzügyminister expositurája, az egész közvélemény osztatlan visszatetszéssel fogadta, úgyannyira, hogy a képviselőházban tárgyalásra nem került, hanem az 1881. évi szeptember hó 24-ére összehívott országgyűlés elé a pénzügyminister új javaslattal lépett. Az új javaslat a külön önálló bíróság eszméiére lett fektetve s hogy az állampolgároknak a legkisebb okuk se legyen aggodalomra, a bíróság tagjait a rendes bíróság személyzetével egyenlő állandóság és függetlenség által vonta ki a kormány befolyása alul s fegyelmi és szolgálati viszonyaikra nézve is ellátta a bírói függetlenség biztosítékaival. A törvényhozás, hogy a bírák függetlenségében még az előléptetési remény címén se lehessen kétkedni, a törvényjavaslatot azzal a változtatással fogadta el, hogy a pénzüg}Ti közigazgatási bíróságot a kir. Curia rangjára emelte. így létesítette az 1883. évi LXIII. t.-czikk az egy fokú érdemben ítélő pénzügyi közigazgatási bíróságot. Ez a bíróság, mint kizárólag a pénzügyi jogvitás ügyek védelmére alakított bíróság, unikum volt az európai közigazgatási bírói szervezetben. Franciaországban is csak az 1891. évben merült fel a külön pénzügyi bíróság eszméje. Az 1906. évben megszűnt aztán a mi külön pénzügyi bíróságunk is, s 13 évi fennállása után az 1896. évi XXVI. t.-cikkel létesített közigazgatási bíróságba minden lényegesebb szervezeti és hatásköri változás nélkül egyszerűen behelyezkedett, mint a közigazgatási bíróságnak egyik (pénzügyi) osztálya. II. A pénzügyi közigazgatási bíróság felállításakor sem a pénzügyi kormányzat, sem a törvényhozás nem volt tisztában azzal, hogy a bíróság munkaterhe mennjá lesz. A fentiekből már kitűnik, hogy gr. Szapáry Gyula előbb egy évről-évre újra alakuló bírósággal, melynek tagjai csak mellékfoglalkozásként gyakorolták volna a bíráskodást, a kérdést megoldhatónak vélte, majd a külön, önálló bírói szervezetben 4 bírói állás rendszeresítését javasolta, azonban a biróI I