Adó- és illetékügyi szemle, 1912 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1912 / 1. szám - A pénzügyi közigazgatási bíráskodás szervezeti kérdései. 1. [r.] 2. [r.]

Benedek: A pénzügyi közic/azf/alúsi bíráskodás szervezeti kérdései. ság 6 bírói állással szerveztetett. Ez a létszám nem lehetett megfelelő s már a következő évben 9-re, majd 12-re kellett felemelni az ítélőbírák számát, míg ma jóformán ugyanazon hatáskör mellett a közigazgatási bíróság pénzügyi osztályában 24 bíró működik. Ez természetes folyománya az egyfokú, érdemben ítélkező bírósági rendszernek, mely az ügyforgalom, a munkateher szempontjából sokkal rosszabb helyzetben van, mint akár az egyfokú, semmisítő jogkörrel bíró bíróság (Ausztria), akár a többfokú, érdemben ítélő közigazgatási bíróságok (Franciaország, Poroszország s a többi német államok). Ausztriában a közigazgatási bírósághoz csak a legfőbb közigazgatási hatóságok (a ministerek) határozatai és intézkedései ellen lehet panasszal élni, ahol az ügyek bizonyára alaposabb ós méltányosabb elintézést nyernek, mint az alsó közigazgatási hatóságoknál, tehát kevesebb a jogorvoslat. A többfokú közigazgatási bírósági rendszerben pedig az ügyek egy része már az első fokú bíróságnál elintézést nyer, más része pedig alaposan előkészítve kerül a felső közigazgatási bíróság fóruma elé, míg a mi közigazgatási bíróságunk az egész közigazgatási pert maga folytatja le s maga szerzi be az egész bizonyítási anyagot. Emellett az általános okok mellett szaporítják a közigazgatási perek számát a különleges magyar bajok: az ex-lexek által teljesen tönkre silányított adómorál s a perlekedési viszketeg, vagy amint az én tisztelt elnököm, dr. Mlassics Gyula ((Reformjavaslat a közigazgatási bíráskodásról)) dnű kiváló értekezésében tőle megszokott udvariassággal nevezi: a bírói védelem igénybe vételének készsége. Saját bírói gyakorlatomban is nem egyszer fordult elő. hogy ötös tanácsban 20—30 filléres ügyeket referáltam és hogy egy vidéki ügyvéd 2000 korona ügyvédi jövedelem megállapítása ellen panaszkodott, akinek az irodájában 4 segéd és 2 gépírónő foglalkozik. Ezekben a körülményekben fekszik az indoka annak, hogy míg a pénzügyi közigazgatási bíróságnak fennállása első esztendejében (1884) 8174 ügyszáma volt, addig az 1909. évben a közigazgatási bíróság pénzügyi osztályának ügyforgalma már 30.13l-re emelkedett. Ilyen nagy ügyforgalom mellett állandó a pénzügyi bíráskodás vergődése, még pedig nagy részben olyan csekélyebb jelentőségű ügyek halmaza miatt, amelyeknek elintézése nem felel meg a curiai ranggal bíró közigazgatási bíróság magas hivatásának. Ez a kérdés már a törvényhozást is foglalkoztatta s az 1911. év március hó 31-én a bírói létszám legutolsó felemelése alkalmával a képviselőház a pénzügyi bizottság következő határozati javaslatát egyhangúlag elfogadta: «A pénzügyi bizottság a m. kii', közigazgatási bíróság költségvetésének tárgyalása közben az elébe terjesztett adatokból azt a véleményt merítette, hogy ez a bíróság az 1896: XXVI. t.-c, valamint az ezen törvény alapján kiadott rendeletek és az idevonatkozó későbbi törvények rendelkezései folytán számos oly ügyben is bíráskodik, amely ügyek jelentősége a magyar királyi közigazgatási bíróság rendeltetésének alig felel meg. Ebb?n keresendő az oka annak, hogy a magyar királyi közigazgatási bíróság csak szakbírái létszámának folytonos szaporításával képes feladatainak nagyobb késedelmek nélkül megfelelni. Ennek folytán a 12