Adó- és illetékügyi szemle, 1912 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1912 / 1. szám - A pénzügyi közigazgatási bíráskodás szervezeti kérdései. 1. [r.] 2. [r.]

Benedek : A pénzügyi közigazgatási bíráskodás szervezeti kérdései. A pénzügyi közigazgatási bíráskodás szervezeti kérdései. Irta Benedek Sándor, kir. közigazgatási Ítélőbíró. A L Azokban az államokban, ahol a közigazgatás jogvitás ügyei a közigazgatási bíráskodás védelme alá helyeztettek, a joganyag nagy részét az adóügyek szolgáltatják. Franciaország egyik kitűnő szaktudósa, Milcent szerint 3000 közigazgatási bírósági ügyből 100 szokott lenni különböző közigazgatási ügy, a többi mind adóügy. Ez némi részben lehet túlzás, de statistikai adatunk van arra, hogy a francia első fokú közigazgatási bíróság, a főnökségi tanács (conseil de prefecture) ügyforgalma az 1891. évben 518,749-re rúgott, mely számból az adókra 372,157 drb esett, holott Franciaországban sem az összes adók esnek a közigazgatási bíráskodás hatáskörébe; így pl. a vámok, italmérési adók, bé]}^egilletékek elleni jogviták a rendes bírósághoz vannak utalva. Ez okszerű magyarázata annak a jogfejlődésnek, melyet hazai talajunkon tapasztalunk, ahol a közigazgatási bíráskodás eszméje először a pénzügyi közigazgatásban tört utat s itt kezdte meg hódító útját. Egyfelől a modern nyugateurópai államok példái, másfelől a gyakorlati szükség bírták erre a törvényhozást. A szerencsétlen közjogi helyzet, melyben az államhatalom és a nemzeti érzés nem találkozhatott s a nemesség adómentességének még közelfekvő történelmi emlékei konzerválták a közadóztatás terén az alanyi ellenszenvet, a tárgyi sérelmek pedig napirenden voltak abban a rendszerben, mely az adózó polgárok és a királyi kincstár érdekeinek összeütközésében, jogvitás kiszolgáltatási ügyekben magát a kir. kincstárt képviselő pénzügyi hatóságot s legfelsőbb fokban is a pénzügyministert tette bíróvá. Tehát a fél és a bíró egy személyben összpontosult. Eme két körülmény hatása alatt már 1880. évi március hó 8-án 3161. szám alatt kimondta a képviselőház, hogy «amennyiben a közigazgatási bíráskodás nagy reformja sokkal több előmunkálatot és időt igényel, hogy sem a pénzügyi administratio terén szükséges jogbiztosítékokat annak létesítésével feltétlenül összekötni kellene, esetleg még a közigazgatási bíráskodás kérdésének megoldása előtt is készítsen a kormány javaslatot a pénzügyi bíráskodás önálló létesítése céljából.» 8 még ha nem is lett intézményesen szervezve a pénzügyi közigazgatási bíráskodás, az eszme már a törvénykönyvbe is átment. Ugyanis a játékkártyák bélyegilletékéről szóló 1881. évi XXVII. t.-c. 20. §-a és a közvetlenül lerovandó illetékek kezeléséről szóló 1881. évi XXXIV. t.-c. 34. §-a a csak két évvel későbben felállított pénzügyi közigazgatási bíróságot már legfelsőbb felebbezési fórumként jelöli meg. A képviselőház ismertetett határozatából kifolyólag gr. Szapáry Gyula pénzügyminister a pénzügyi közigazgatási bíróság szervezése iránt két javaslatot terjesztett elő. Az elsőt 1881. évi január hó 31-én, a másodikat 1882. évi február hó 7-én.