Adó- és illetékügyi szemle, 1912 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1912 / 1. szám - Az új adótörvények hatása a közigazgatási bíróság ügyforgalmára

Wlassics: Az új adótörvények halasa a közigazgatási bíróság ügyforgalmára. tehermentesítést érne el a közigazgatási bíróság, de az egyéni jogok sem szenvednének sérelmet. A tehermentesítésnek figyelemreméltó eszköze volna az illetékreform is. A mai állapot tarthatatlan. Négy-hat ezer közt váltakozik a bélyegilletéki ügyekben beadott panaszok száma. A panasz túlnyomó része a peres és peren kívüli bírósági eljárásban elkövetett bélyegrövidítésekre esik. Ennek egyik oka az, hogy az 1894. évi XXVI. t.-c. következetlen, kétértelmű vagy teljesen homályos szerkezetű. Itt csaknem minden rendelkezéshez kétség fér. A másik ok maga a rendszer. Nincs oly papírdarab, mely a bíróság előtt felhasználva valamely bélyegilleték alá nem esnék. A bélyegek értéke a legnagyobb változatosságban van megállapítva 10 fillértől 50 koronáig. A törvény útvesztőiben mindenki eltévedhet. Ennek a következménye a tömérdek lelet, felebbezés, panasz és valóban egyszerűen nevetséges, hogy filléres bélyegek fölött kell a Curiával egyenlőrangú bíróságnak az időt vesztegetni és éppen ezekben a bagatell ügyekben legnehezebb a jogegységet megóvni, mert az egyes jogforrások rendelkezései égbekiáltóan ellenmondók és így a legellentétesebb meggyőződéseket váltják ki. Nem szándékozom itt részletes javaslattal előállani, de azt mindenki beláthatja, hogy az eddigi rendszer természetes következménye a panaszok számának mesterséges növelése. Az illetékeknek lehető egységes megállapítása volna az első kellék. Abban a memorandumban, amelyet említettem, illetékes szakférfiak meghallgatása után reá mutattam a bélyegilletéki reform helyes irányára. A peres és peren kívüli ügyekben legcélszerűbbnek találja legtöbb szakemberünk, ha csak kétféle illetéket szednének. Egy mérsékeltebb, fokozatokban megállapított kezelési és a magasabb kulcs szerint kiróható határozati illetéket. Ez előnyös volna a félnek, a kincstárnak. Megszűnnék a tömérdek lelet, megkevesbednének a jogorvoslatok és panaszok és megszűnnék az a visszásság, hogy 4—6000 bélyegilletéki panasszal árasszák el a közigazgatási bíróságot. Általában szomorúan tapasztalja minden bíró és ügyvéd Magyarországon, hogy különösen pénzügyi törvényeink igen gyakran pongyola szerkezetűek. Ezekben eligazodni még a leggyakorlottabb szakembernek, ki évtizedeken át ezekkel az ügyekkel foglalkozik is, nagy nehézségekbe ütközik. A hivatalos gyűjtemények is megbizhatlanok, jól megírt kommentárok sem állanak rendelkezésre. Mindezeken a hiányokon segíteni kell, mert a tehermentesítésnek egyik legjelentékenyebb eszköze mindig az lesz, ha megszüntetjük azokat az okokat, melyek különben is pereskedvű közönségünknek mesterségesen nyújtanak tápot a jogorvoslatok igénybevételére. 9