A kartel, 1933 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1933 / 5. szám - Kartel és horogkereszt

III. ÉVFOLYAM A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE 5. SZÁM. II KARTEL JOGI ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI SZEMLE A melléklet szerkesztéséért Dr. KELEMEN SÁNDOR ügyvéd felelős A ,,Kariei"-t a „Kereskedelmi Jog" előfizetői díjmentesen kapják A mellékletet illető szerkesztőségi levelek Dr. KELEMEN SÁNDOR címére (Budapest VI, Andrássy út 48) küldendők. Egy füzet bolti ára 60 fillér Kartel és horogkereszt Irta : Dr. Kelemen Sándor. A nemzeti szociálizmus olyan heterogén, sőt önmagában ellentmondó elemekre építette fel gazdasági programmját. hogy a hatalom birtokába jutva, egyes kérdéskomplexumok megoldása tekintetében a legnehezebb elvi dilemmába jut. Ez a helyzet nem utolsó sorban a kartelkérdés terén is. A nemzeti szociálizmus nagytökeellenes beállítottságából kifolyólag programmjának különösen politikai részében hevesen kikel a ..profitéhes és kiszipolyozó kartelgazdálkodás" ellen. Viszonl a kartelek és trösztök gazdasági ellenpólusa — a szabad verseny, nem kevésbbé ellenszenves annak az irányzatnak, amely a liberalizmus tanait gazdasági és politikai téren egyaránt halába Ítélte és valami szervezett termelés létesítését ismeri céljának. A kereslet és kinálat árkialakító szerepe, az erők szabad mérkőzése a verseny terén — ez mind az ..átkos liberális individualizmus'' fogalomvilágából származik, amelyek együtt égtek el a . múlt egyéb bűneivel'' a berlini diákok könyvmáglyáján. Ott tartunk tehát hogy a nemzeti szociálizmus egyaránt ebtéli a karteleket és a szabadversenyt. Az előtt a feladat előtt áll tehát, hogy egy harmadik új megoldást találjon. Úgy látom, hogy ezt az új irányzatot meg is találta politikai fegyvereinek arzenáljában — a diktatúrában, amelyet sikerrel vél alkalmazhatni a gazdasági téren is. A tendencia fébeismerhetetlenül az. hogy minden politikai hatalom mellé a magángazdaság irányítását is magához ragadja. Az új irányzat uralomrajutása óta a karteljog terén két törvény jelent meg, melyek mindegyike azt célozza, hogy a kormányzat minél korlátlanabb uralmat biztosítson magának a kartelek felett. Az egyik törvény az eredeti kartelrendeletet módosítja olyan irányban, hogy a kartelek feloszlatása ezentúl kizárólag a birodalmi gazdasági miniszter hatáskörébe tartozzék. Eddig uavanis az volt a helyzet, hogy a miniszternek igen tág jogköre volt a kartelek elleni szankciók terén önálló hatáskörben való intézkedésre, de a halálos Ítélet kimondása csak a kartelbiróság részéről történhetett — a közgazdasági miniszter keresete alapján. Lényegében nem tekintjük aggályodnak ezt a módosítást, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a kormány a jelenlegi viszonyok mellett olyan hatalmi tényező a gazdasági alakulatokkal szemben, olyan indirekt eszközökkel rendelkezik, ott ahol fel akar és fel mer lépni, hogy valóban elméleti értékű jogi kautélának tekinthető az az elgondolás, hogy a végső szót, a panaszolt kartel feloszlatását csak a független bíróság mondhatja ki.*) Mindenesetre azonban már ebben a rendelkezésben is megnyilvánul az az erős törekvés a kartelek feletti minden befolyásnak a kormányra való összpontosítása iránt. Ugyanezen novella második része a bojkott kérdését szabályozó törvényszakaszt bővíti ki azzal, hogy megszabja a bojkott megengedhetőségének feltétele gyanánt azt a körülményt, ha az outsider üzemek ,,olyan személyek vezetése alatt állanak, akik az üzleti forgalomban szükséges megbíz hatósággal nem rendelkeznek''. A legnagyobb mértékben aggályos ez a személyes megbízhatósági feltétel, mert szinte elkerülhetetlen, hogy ez a megbízhatósági kérdés teljesen politikamentesen elbírálható volna. Sokkal megnyugtatóbb az olyan törvényszövegezés, mely a megbízhatatlanság személyi ismérve helyett exemplifikativ felsorolását adja ama ténykörülményeknek, melyek fennforgásához bizonyos jogkövetkezmények járnak. A törvény azonban nem az objektív kritériumokra helyezi a súlyt, hanem a szubjektív megítélésre, * Utalunk arra, hogy lapunk más helyén egyenesen kifogásoljuk a lengyel törvénynek azt az intézkedését, amellyel a kartelek elleni eljárás megindítását ugyan kizárólag a miniszter kezébe utalja, ami sérelmes a magánfelek szempontjából, másrészről viszont ugyanennek a miniszternek semmi közvetlen beavatkozási jogot sem ad, hanem csupán indítványozási jogot a kartelbiróság előtt. Itt tehát kifogásoltuk az indítványozás jogának és a döntési jognak megosztását miniszter és bíróság között. Ezt szünteti meg lénvegileg a német novella.