A kartel, 1933 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1933 / 4. szám - Kartel vagy gentlemen agreament?

4. sz. A KARTEL 8 értelmezni, mint úgy, hogy az igazolás a bír­ságolási eljárást hárítja el. Ezek alapján tehát az a helyes álláspont, hogy az igazolás a törvényszerű határidőben be nem mutatott szerződés érvénytelenségén nem változtat, hanem csak a bírságolási eljá­rás megindítását, vagy a bírság kiszabását hárítja el. Ezt az álláspontot foglalta el dr. Széli János a Közgazdasági Értesítő 1932. évi 13. számában megjelent ., Igazolás hatálya a karteljogban" című. igen alapos cikkében, amelvben a vonatkozó rendelkezéseket, azok anyagi, jogi, és adminisztratív jellegük sze­rint élesen elválasztotta, s az ennek megfelelő osztott i közigazgatási és bírói) hatáskörre mutatott rá. Ezzel kiemelte azokat a szem­pontokat, amelyeknek az igazolás hatályánál való figyelembevétele mellett a miniszter ad­minisztratív működése körében végzett iga­zolási eljárásnak anyagijogi jelentőséget nem tulajdoníthatunk. Ezzel a felfogással szemben áll dr. Ranschburg Nándor álláspontja (lásd: dr. Ranschburg: Karteljog. kartelszervezet című könyve 54. oldalán és Magyar Jogi Szemle Karteljog Tára 1933. évi 1. számában: A kar­teltörvény a gyakorlatban című cikkét). Dr. Ranschburg sem vallja ugyan azt, hogy az igazolásnak a szerződés érvényességére befo­lyása volna, hanem annak a véleménynek ad kifejezést, hogy a miniszter felhívása folytán, vagy önként történt utólagos bemutatással lehet korrigálni a határidő elmulasztása foly­tán bekövetkezett érvénytelenséget. Erre azonban semmi alap nincs, hiszen a törvény 2. §. 4. bekezdése, mikor jogot ad a minisz­ternek ilyen felhívás kibocsátására, az ér­vénytelenség kérdésében semmi nyilatkozatot nem tesz. a törvény javaslatának indokolása pedig kifejezetten is kimondja, hogy ..a 15 napon túl történt bejelentés nem teszi érvé­nyessé a határidő elmulasztása miatt érvény­telen ügyletet s a felhívásnak csak az a célja, hogy a miniszternek módjában legyen az el­lenőrzést gyakorolni és igazolatlan mulasztás esetében a törvény 6. és 14. §-a szerint el­járni." Egyébként az utólagos bemutatás jogha­tályára' nézve P. IV. 5261/1932/3. sz. ítéleté­ben a Kartelbíróság is állást foglalt, amikor ennek az ítéletnek az indokolásában az utó­lagos bemutatásról megemlékezve, a követke­zőket mondotta ki: ..A bemutatás kellő időben való elmu­lasztása folytán a . . . . megállapodás az idézett törvénycikk 2. §-a szerint érvényét vesztette, amelyen nem változtat az a körül­mény, hogy a m. kir. ker. miniszter felhívá­sára a II. r. alperes a bemutatást tel­jesítette." ,,A törvényben meghatározott határidő elmulasztása miatt érvénytelen ügyletet ugyanis az utólagos bejelentés érvényessé nem teszi." Mindezek alapján azt a kérdést, hogy a kartelszerződés utólagos bemutatása és a mu­lasztás igazolása a szerződés érvénytelensé­gén nem változtat, eldöntöttnek lehet te­kinteni. Kartel vagy gentlemen agreament? írta: dr. Kelemen Sándor. Érdekes döntést hozott a budapesti ítélőtábla Löw-tanácsa. Az alapul fekvő tényállás szerint két fehérneműgyár 1931 október hó 21-ikén körlevélben fordult ve­vőihez és értesítette őket, hogy kemény gal­lérok és kézelők árát 10%-kai, félkemény gallérok árát 15%-kal egységesen felemelik. A kereskedelmi minisztérium a két verseny­társ egységes áremeléséből kartelmegállapo­dás fennforgását állapította meg és tekintve, hogy ezen megállapodás bemutatást nem nyert, a karteltörvény 14. §, 1. pontja alap­ján járt el. Az idézett szakasz így hangzik: ,.A magy. kir. kincstári jogügyi igaz­gatóságnak a m. kir. közgazdasági minisz­ter utasítása alapján előterjesztett kérel­mére rendbüntetésül pénzbírsággal kell büntetni azt: 1. aki az 1. § alá eső megállapodás vagy határozat bemutatását a törvény elle­nére igazolatlanul elmulasztja." A kincstár jogügyi igazgatósága tehát pénzbírság alkalmazására tett előterjesz­tést a két fehérneművállalat összes igazga­tósági tagjai ellen. A törvényszék a kérelem­nek helyt is adott, a pénzbírságot ki is szabta. Ez ellen panaszlottak felfolyamodást jelen­tettek be a kir. ítélőtáblához, amely végzésé­ben helyt ad a felfolyamodásnak és az eljá­rást megszünteti. A végzés indokolása a kö­vetkező: „Az 1931. évi XX. t.-cikk 14. §-ának 1. pontjába ütköző mulasztás a panaszlott esetben nem állapítható meg. mert az A) jelű körlevél a J. M. és L. fehérneműgyár részvénytársaságnak és a W. E.-féle fehér­neműgyár részvénytársaságnak 1931. évi október hó 21-ikén kelt olyan közlését tartalmazza ugyan, hogy a kemény gallé­rok és kézelők árát 10%-kal. a félkemény gallérok árát 15%-kal felemelik, de nem tartalmazza olyan megállapodásukat, amely az áremelés, vagy árfenntartás te­kintetében kölcsönös kötelezettségüket megállapítaná.

Next

/
Thumbnails
Contents