A kartel, 1933 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1933 / 4. szám - Kartel vagy gentlemen agreament?

4. sz. A KARTEL 8 értelmezni, mint úgy, hogy az igazolás a bírságolási eljárást hárítja el. Ezek alapján tehát az a helyes álláspont, hogy az igazolás a törvényszerű határidőben be nem mutatott szerződés érvénytelenségén nem változtat, hanem csak a bírságolási eljárás megindítását, vagy a bírság kiszabását hárítja el. Ezt az álláspontot foglalta el dr. Széli János a Közgazdasági Értesítő 1932. évi 13. számában megjelent ., Igazolás hatálya a karteljogban" című. igen alapos cikkében, amelvben a vonatkozó rendelkezéseket, azok anyagi, jogi, és adminisztratív jellegük szerint élesen elválasztotta, s az ennek megfelelő osztott i közigazgatási és bírói) hatáskörre mutatott rá. Ezzel kiemelte azokat a szempontokat, amelyeknek az igazolás hatályánál való figyelembevétele mellett a miniszter adminisztratív működése körében végzett igazolási eljárásnak anyagijogi jelentőséget nem tulajdoníthatunk. Ezzel a felfogással szemben áll dr. Ranschburg Nándor álláspontja (lásd: dr. Ranschburg: Karteljog. kartelszervezet című könyve 54. oldalán és Magyar Jogi Szemle Karteljog Tára 1933. évi 1. számában: A karteltörvény a gyakorlatban című cikkét). Dr. Ranschburg sem vallja ugyan azt, hogy az igazolásnak a szerződés érvényességére befolyása volna, hanem annak a véleménynek ad kifejezést, hogy a miniszter felhívása folytán, vagy önként történt utólagos bemutatással lehet korrigálni a határidő elmulasztása folytán bekövetkezett érvénytelenséget. Erre azonban semmi alap nincs, hiszen a törvény 2. §. 4. bekezdése, mikor jogot ad a miniszternek ilyen felhívás kibocsátására, az érvénytelenség kérdésében semmi nyilatkozatot nem tesz. a törvény javaslatának indokolása pedig kifejezetten is kimondja, hogy ..a 15 napon túl történt bejelentés nem teszi érvényessé a határidő elmulasztása miatt érvénytelen ügyletet s a felhívásnak csak az a célja, hogy a miniszternek módjában legyen az ellenőrzést gyakorolni és igazolatlan mulasztás esetében a törvény 6. és 14. §-a szerint eljárni." Egyébként az utólagos bemutatás joghatályára' nézve P. IV. 5261/1932/3. sz. ítéletében a Kartelbíróság is állást foglalt, amikor ennek az ítéletnek az indokolásában az utólagos bemutatásról megemlékezve, a következőket mondotta ki: ..A bemutatás kellő időben való elmulasztása folytán a . . . . megállapodás az idézett törvénycikk 2. §-a szerint érvényét vesztette, amelyen nem változtat az a körülmény, hogy a m. kir. ker. miniszter felhívására a II. r. alperes a bemutatást teljesítette." ,,A törvényben meghatározott határidő elmulasztása miatt érvénytelen ügyletet ugyanis az utólagos bejelentés érvényessé nem teszi." Mindezek alapján azt a kérdést, hogy a kartelszerződés utólagos bemutatása és a mulasztás igazolása a szerződés érvénytelenségén nem változtat, eldöntöttnek lehet tekinteni. Kartel vagy gentlemen agreament? írta: dr. Kelemen Sándor. Érdekes döntést hozott a budapesti ítélőtábla Löw-tanácsa. Az alapul fekvő tényállás szerint két fehérneműgyár 1931 október hó 21-ikén körlevélben fordult vevőihez és értesítette őket, hogy kemény gallérok és kézelők árát 10%-kai, félkemény gallérok árát 15%-kal egységesen felemelik. A kereskedelmi minisztérium a két versenytárs egységes áremeléséből kartelmegállapodás fennforgását állapította meg és tekintve, hogy ezen megállapodás bemutatást nem nyert, a karteltörvény 14. §, 1. pontja alapján járt el. Az idézett szakasz így hangzik: ,.A magy. kir. kincstári jogügyi igazgatóságnak a m. kir. közgazdasági miniszter utasítása alapján előterjesztett kérelmére rendbüntetésül pénzbírsággal kell büntetni azt: 1. aki az 1. § alá eső megállapodás vagy határozat bemutatását a törvény ellenére igazolatlanul elmulasztja." A kincstár jogügyi igazgatósága tehát pénzbírság alkalmazására tett előterjesztést a két fehérneművállalat összes igazgatósági tagjai ellen. A törvényszék a kérelemnek helyt is adott, a pénzbírságot ki is szabta. Ez ellen panaszlottak felfolyamodást jelentettek be a kir. ítélőtáblához, amely végzésében helyt ad a felfolyamodásnak és az eljárást megszünteti. A végzés indokolása a következő: „Az 1931. évi XX. t.-cikk 14. §-ának 1. pontjába ütköző mulasztás a panaszlott esetben nem állapítható meg. mert az A) jelű körlevél a J. M. és L. fehérneműgyár részvénytársaságnak és a W. E.-féle fehérneműgyár részvénytársaságnak 1931. évi október hó 21-ikén kelt olyan közlését tartalmazza ugyan, hogy a kemény gallérok és kézelők árát 10%-kal. a félkemény gallérok árát 15%-kal felemelik, de nem tartalmazza olyan megállapodásukat, amely az áremelés, vagy árfenntartás tekintetében kölcsönös kötelezettségüket megállapítaná.