A kartel, 1933 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1933 / 4. szám - Gyakorlati kérdések a karteljogban

III. ÉVFOLYAM. A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE 4. SZÁM. A KARTEL JOGI ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI SZEMLE A melléklei szerkesztésééri Dr. KELEMEN SÁNDOR ügyvéd felelős A „Kartel"-t a „Kereskedelmi Jog" előfizetői díjmentesen kapják A mellékletet illető szerkesztőségi levelek Dr. KELEMEN SÁNDOR címére (Budapest VI, Andrássy út 48) küldendők. Egy füzet bolti ára 60 fillér y Gyakorlati kérdések a kartelljogban Irta: dr. Kőházi Endre, kir. törvényszéki bíró. Cj Eljárás és az igazolás hatálya. (Folytatás.) E lap ezévi első számában a ..Mulasztás és igazolás" cím alatt kimutattam a karteljogi mulasztás eseteit iA) s kifejtettem, hogy a mulasztásokkal kapcsolatos eljárás kettős, mert 1. van igazolás a kereskedelemügyi miniszter előtt. 2. ezt követheti egy igazolás a bíróság előtt. (B.) Jelen cikkem céljául mindkét eljárás menetének és az igazolás hatályának ismertetését tűztem ki. 1. Eljárás a miniszter előtt. A törvény [1931:XX. tc.) 2. § 4. bekezdése szerint: ..A bemutatás elmulasztása vagy hiányossága esetében a m. kir. közgazdasági miniszter a bemutatásra kötelezett felet a bemutatás teljesítésére vagy hiánypótlásra felhívhatja s a fél ennek a felhívásnak eleget tenni köteles." A rendelet .5381 1931. M. E.) 9. §-a pedig azt mondja ki. hogy a miniszter ..a bemutatás elmulasztása esetében a kötelezetteket felhívja a bemutatásra és mulasztások igazolására." A két rendelkezés egybevetéséből és a dolog természete szerint a miniszter előtti eljárás kezdődhetik: a) a miniszter részéről a mulasztó félhez intézett, az elmulasztott cselekmény pótlásra és igazoló nyilatkozat beadására irányuló felhívással. b) a fél igazolási kérelmével olyan esetben, mikor a fél mulasztását észlelve, felhívást nem vár. hanem az eljárást maga kezdeményezi. A felhívás folytán, vagy önként beadott igazolási kérelemnek a miniszter a saját hatáskörében helyt adhat s ez esetben az igazolási eljárás végleg befejeződik, vagy az igazolási kérelmet elutasítja s ezzel az ügyet a törvény 14. §-a értelmében bírói útra tereli. A rendelet 9. §-a úgy intézkedik, hogy ,.a pénzbírság kiszabása iránt az intézkedést (T. 14. §) mellőzni kell az ellen, aki kimutatja, hogy bemutatási kötelezettségének hibáján kívül nem tett eleget", a 10. § pedig a hiánypótlásra való felhívással kapcsolatban mondja azt, hogy ha a miniszter felhívásának a felhívásban megszabott határidő ..lejárta után a mulasztás egyidejű igazolásával eleget tettek, a bemutatást szabályszerű időben történtnek kell tekinteni." Az igazolási kérelem alapossága esetén tehát a miniszter a kérelemnek helyt adva, a további eljárást mellőzi s ezzel az egész eljárás véget ér. Ha azonban az igazolási kérelem nincs kellően megalapozva, a törvény 14. §-ának első bekezdése értelmében utasítást ad a m. kir. kincstári jogügyi igazgatóságnak a bírói eljárás kérelmezésére. 2. Eljárás a bíróság előtt. A törvény 15. §-a úgy rendelkezik, hogy a mulasztás büntetéséül kirovandó bírságolási eljárásra a kereskedelmi vétségek esetében követendő eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni, továbbá hogy az eljárás a törvényszék hatáskörébe tartozik, s hogy az igazságügyminiszter az esetleg szükséges külön szabályokat — ideértve az illetékességre és a fellebbvitelre vonatkozó szabályokat is — rendelettel állapíthatja meg. (Itt mindjárt meg kell jegyezni azt, hogy az itt igazolásnak nevezett eljárás voltaképpen rendbüntetési eljárás, amely igazolást foglal magában olyképp, hogy az igazolás sikere felmentésre vezet. Igazolásnak csak azért lehet nevezni, mert a törvény 14. §-a 1. és 2. pontja a büntetés kiszabásának feltételéül az ..igazolatlan" mulasztást kívánja meg s mert a mulasztás ,.igazolás"-ának kérdése csaknem az egész bírságolási eljárást kitölti.) Minthogy az igazságügyminiszter a törvény 15. § második bekezdésében adott felha-