A kartel, 1933 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1933 / 3. szám - A Svájci Bundesgericht döntése a bojkott jogosságáról

3. sz. A KARTEL 7 mellyel „A"-| bojkott alá helyezik és eljárását .,piszkos konkurrenciának" bélyegzik. Csatlakozott a szakegyesületek bojkottjához a munkás szak­szervezet is, mely minden eszközzel a munkások kiemelését határozta el. Ezen határozat akként lett keresztülvive, hogy 1Ü—12 munkás behatolt „A" üzemében és ott próbálkozott a munkásokat a munka abban­hagyására bírni. Az üzem előtt munkásörszemek állottak és igyekeztek a munkájukra igyekvő munkásokat szándékuktól eltéríteni. Nem vitás, hogy ezek az őrszemek a szakszervezetek utasítá­sára jártak el és, hogy a munkaadók fizették őket. Bírósági eljárás. A fenti tényállás alapján ..A" keresettel fordult a szakegyesületek és a munkás szakszervezetek ellen, melyben a bojkott alkalmazásából származó anyagi és erkölcsi ká­rának megtérítését és a bojkott jogtalanságának megállapítását és annak abbanhagyására való kö­telezést kér. Az alsófokú bíróságok megállapítják tényként, hogy a versenyajánlatoknak megté­vesztő célzattal való meghamisítása megtörtént és ezen magatartásból vont jogi következmények folytán a bojkottot jogosnak minősítik és a kár­térítési keresetet elutasítják. Ezen ítélet ellen be­adott perorvoslat folytán az ügy a svájci Bundes­gericht elé. amely az alsó bíróságok ítéletét rész­ben megváltoztatja és a kártérítési igény jogos­ságát megállapítja, de annak összegszerűségét csak mintegy szimbolikus értékben — 500 frank­ban — állapítja meg. Az Indokolás: érdekessége az az éles megkülön­böztetés, melyet bojkottunk mint gazdasági kény­szereszköznek jogszerűsége és az ennek keresz­tülvitelére alkalmazott módszerek jogossága kö­zött felállít. Az ítélet megállapítja, hogy bizonyos ténykörülmények fennforgása esetén a bojkott jogszerű eljárás lehet. Ezen körülményeket az alábbi részletezés szerint fennforogni látja az ítélet — azonban a bojkott keresztül­vitele érdekében igénybevett eszközök tekinteté­ben állapítja meg a jogellenséget. A 'jogos boj­kottnak jogtalan eszközökkel való keresztülvitele indokolja a salamoni ítéletet, mely megállapítja agyán a kártérítés jogalapját, azonban csak egy szimbolikus összeget ítél meg. A bojkott jogossága tekintetében az ítélet a következőket mondja: A Bundesgericht állandó gyakorlata értelmé­ben bojkott alkalmazása önmagában még nem törvényellenes eljárás, sőt indokolt esetben tör­vényes eszköze a gazdasági harcnak. Azt már is­mételten kimondta a bíróság, hogy valamely egyesület egy tagját súlyos kötelességsértése ese­tén, ezen eljárásának megtorlásaként őt bojkott alá helyezni jogosult. Az adott esetben pedig nem csupán kötelességsértésről volt szó, hanem egye­nesen büntetendő cselekmény elkövetéséről. En­nek megtorlása pedig a bojkottot igazolja. Kitér az ítélet arra a kérdésre is, hogy a munkás szak­szervezetek, melyeknek közvetlenül nem volt ér­dekeltsége ..A" sérelmes magatartásában, jogo­sultak voltak a bojkotthoz csatlakozni? Erre nézve azt a választ adja. hogy ha a bojkott ön­magában jogos volt. úgy ahhoz puszta szolidari­tás jogán is csatlakozhattak a szakszervezetek, kivéve, ha ez a csatlakozás a bojkott hatását aránytalanul súlyosbítja. A Bundesgericht a boj­kott jogosságát kizárólag a magánokirat hamisí­tás fémjére alapítja, mert megállapítja, hogy a versenytárs olcsóbb ajánlata egymagában még akkor sem képez tisztességtelen eljárást, ha ez az ár veszteséges kalkulációt taralmaz. Azt amit tehát a bojkottot alkalmazó szervezetek legke­vésbé tudnak ,,A"-nak megbocsájtani, hogy t. i. alacsony árajánlatával nyerte el a munkálatot, az ítélet tisztességtelen eljárásnak nem tekinti. A bojkott jogosságának tekintetében utal az ítélet arra a vitás kérdésre, mely a Bundesgericht ítéle­teiben foglalt megállapítással szemben az iroda­lomban felmerült. A Bundesgericht ugyanis min­den bojkottot jogtalannak tekint, amely alkalmas arra, hogy a bojkottált gazdasági létéi tönkre­tegye, vagyis még az egyébként jogos bojkottnak >em szabad olyan formákat ölteni, amely nem­csak hátrányokat ró a bojkottáltra, hanem azt létében veszélyezteti. Ezzel a felfogással az iro­dalom szembehelyezkedett, ezt a vitakérdést azonban a konkrét ítélet keretében nem kellett eldönteni, mert a bíróság megállapította, hogy a bojkott nem volt olyan súlyos természetű, hogy alkalmas lett volna „A"-t létében veszélyeztetni. Fenti részében a Bundesgericht helyben hagyta az alsóbíróságok álláspontját. Ellenben abban a kérdésben, hogy a jogosnak felismert bojkott keresztülvitelében sem történtek volna jogtalanságok, az ítélet elejti az alsóbíróságok által elfoglalt álláspontot. Így a bojkottált üzeme t lőtt felállított őrszemek, akik jelenlétükkel tettleg is igyekeztek a munkát megakadályozni, továbbá az ugyanezen céllal nagyobb csoportban az üzembe benyomuló munkások fellépése, feltétle­nül illetéktelen beavatkozás „A"-nak, mint vál­lalkozónak, személyiségi jogaiba és mint ilyen ez az eljárás jogtalan. Már pedig a munkásoknak ez a magatartása .,egyéni akciónak" nem minő­síthető, met bebizonyult, hogy a munkaadók szer­vezete fizette és a munkások szakszervezete vitte keresztül a bojkottot. Ezen részében tehát a fel­peres kártérítési keresete alapos. Továbbá felpe­res álláspontját teszi magáévá az ítélet a ,.piszkos konkurrencia'' kifejezésének a kérdéses közle­ményben való használata tekintetében is. Ha a közleményből az derült volna ki, hogy ezt a kife­jezést is a magánokirathamisításért alkalmazza a cikkíró, akkor ez utóbbi cselekmény bizonyítá­sával a sértő kitétel is igazolható volna. De a köz­lemény egész szövegéből az derül ki, hogy a ,.piszkos verseny" kitétel alkalmazása főként az alacsony árajánlat benyújtásáért történt, ez a cse­lekmény pedig ezt a súlyos minősítést nem indo­kolja. Ebben az összefüggésben érdekesen hatá­rolja el az ítélet, hogy az outsider részéről tör­ténő alacsony árak szabása (Preisunterbietung) egymagában minő feltételek mellett teszi a ver­senytársak, illetve ezek karteljének támadását jogosulttá. Nevezetesen, ha az érdekelt felek szempontjainak mérlegelésénél súlyos szempon­tok szólnak az outsider árrombolása ellen, fő­ként, ha olyan okok is közre játszanak, melyek a köz vagy a fogyasztók egyetemleges érdekeiből fakadnak. Ez az eset akkor fog fennforogni, ha az outsider minden reális alapot nélkülöző kalku­lációjából megállapítható, hogy az előbb-utóbb saját anyagi romlását eredményezi és addig is összes versenytársainak súlyos károkat okoz, végeredménynek a közre nézve is káros. „A"-nak esetében ez a jelenség nem forog fenn, az a 15%, amellyel az ö ajánlata olcsóbb volt, nem bizonyítja a ..piszkos konkurrencia"

Next

/
Thumbnails
Contents