A kartel, 1932 (2. évfolyam, 1-6. szám)

1932 / 1. szám - Kartelszerződések bemutatási kötelezettsége

1. sz. A KARTEL 5 kai szemben foganatosított retorziókra. Ugyanide tartozik még az ártabellák kibocsátása, azok későbbi megváltoztatása, az üzleti feltételek tekintetében hozott módosító határozatok, szóval mindaz, amit a kartel az eredeti kartelszerződés alapján tesz vagy határoz.*) Előfordul, hogy a kartel valamely szakegyesület keretében létesül, és annak csupán egyes határozatában nyilatkozik meg. Ily esetben maga a szakegyesület, szövetség, vagy más hasonló alakulat nem kartel, s így annak alapszabályait nem kell bemutatni, csupán a kartelre vonatkozó rendelkezéseket. Az életbeléptetési rendelet azonban úgy rendelkezik, hogy a közgazdasági (kereskedelemügyi) miniszter ily esetben is elrendelheti, hogy az egyesületnek alapszabályait, vagy más szabályzatait mutassák be. Mentességben részesülnek a bemutatási kötelezettség alól a kartelek akkor, ha bennük valamely közüzem vagy valamely törvény vagy rendelet által létesített vállalat vesz részt. Ez esetben elég, ha a vállalatot létesítő hatósági szerv a nyilvántartásra szükséges adatokat bejelenti, — magát a bemutatásra köteles okiratot azonban csak a közgazdasági miniszter külön rendelkezésére kell bemutatni. A bemutatás módja. A bemutatás módja tekintetében utalok a már hivatkozott 5381/1931. sz. rendelet Ií-ik fejezetére. Megjegyzendő, hogy a bemutatott szerződés záradékolása nem jelenti azt, mintha a kartelszerződés érvényességének elismerése a minisztertől függne. A miniszter nem vizsgál mást, mint hogy az a bemutatott okirat valóban bemutatási kötelezettség alá esik-e. Ha igen, akkor azt elhelyezi és záradékolja, anélkül, hogy ezzel az alakulatot bármiként szankcionálta volna. A záradékolás csak arra szolgál, hogy a fél az által igazolja, hogy bemutatási kötelezettségének eleget tett. A bemutatást a megállapodás létrejöttétől számított 15 nap alatt kell teljesíteni. Nyilvántartás. Kezelés. A közgazdasági minisztériumban egy kartelkönyvnek nevezett nyilvántartási jegyzéket fognak vezetni. Ebben a kartelkönyvben feltűntetendők lesznek: a karteltagok, — a kartel tárgya, és a kartelképviselő, valamint az ezekben beállott bármiféle változások. A kartelkönyvben való minden bevezetés a közgazdasági minisztériumnak valamely írásbeli végzésén kell, hogy alapuljon. Ami már most a közgazdasági minisz* Értesülésünk szerint a hivatalos felfogás az áraikra vonatkozó határozatokat is a kartelszerződés kiegészítésének vagy módosításának tekinti, és a bemutatási kötelezettség kiterjesztő magyarázatára hajlik. — (Szerző jegyzete.) tériumnál kezelt adatok hozzáférhetőségét, nyilvános vagy titkos voltát illeti, — úgy különböztetni kell egyrészt a kartelkönyv adatai, — más részt a bemutatott okiratok között. A kartelkönyv adatairól mindenki kaphat közlést, sőt másolatot is, aki kimutatja, hogy az adatok megismerése jogos érdeke. Ez alapon úgy hisszük, körülbelül mindenki meggyőződést szerezhet arról, hogy valamely szakmában van-e kötelező rendelkezések alapján működő kartel, továbbá, hogy kik a kartel tagjai. Ellenben a bemutatott okiratokat, valamint az azokkal kapcsolatos miniszteri intézkedések iratait a törvény és a rendelet szerint bizalmasan kell kezelni és így ezeket alkalmasínt csak a bíróságok és a hatóságok megkeresésére fogják kiadni. Kívánatos, hogy a minisztérium az iratokat azzal a meghagyással adja ki a megkereső hatóságnak, hogy azok ott is bizalmasan kezelendők. A bemutatás elmulasztása. A bemutatás elmulasztásának következménye, hogy a be nem mutatott határozat vagy megállapodás érvénytelenné válik. További következménye a bemutatás elmulasztásának, hogy a közgazdasági miniszter utasítására, illetve a kincstári jogügyi igazgatóságnak ez alapon előterjesztett kérelmére az illetékes törvényszék bírságot róhat ki a kartel ellen, melynek összege nincs korlátozva. Végül ismételten eredménytelenül kiszabott bírság esetén még a kereskedéstől, vagy iparűzéstől való eltiltást is ki lehet mondani, erre azonban már csak a kartelbíróság jogosult. A bemutatás elmulasztását utólagosan pótolni lehet és a pótolva teljesített bemutatásnak ugyanaz a hatálya van, mint ha az kellő időben történt volna, — vagyis ez esetben a jogügylet kezdettől fogva érvényesnek tekintendő. Az életbeléptetési rendelet a törvény utalása alapján a közgazdasági miniszter feladatává teszi, hogy a mulasztó vállalatot a bemutatás pótlására hívja fel. A bemutatás pótlásakor igazolni lehet, hogy a mulasztás véletlenül történt és megfelelő igazolás esetében a miniszter a bírság kiszabását sem fogja indítványozni. Ám ha a mulasztás nem is igazoltatnék, vagy az igazolás nem volna elegendő, a bemutatás akkor is pótoltnak tekintendő és az igazolatlanul pótolt bemutatásnak a szerződés érvényessége szempontjából ugyanaz a hatálya, mint az igazolt pótlásnak. Sem a törvény, sem a rendelet nem rendelkeznek arról, ha a bemutatást a kartel miniszteri felhívás nélkül tehát önként pótolja utólagosan. Nyilvánvaló azonban, hogy az önként eszközölt pótlásnak sem lehet kevesebb joghatálya, mint a miniszteri felhívásra eszközöltnek.