A kartel, 1932 (2. évfolyam, 1-6. szám)

1932 / 6. szám - Karteltörvényünk hiányai és a szénkérdés

46 A KA RTEL 6 ken mégis közlekednek egymással ezek a gazdasági területek, — nem nélkülözhetik a termelésnek kartelszerű megszervezettségét. Mihelyt az egyik állam azt mondja, hogy „csak annyit vásárolok tőled, amennyit te azonnal cserébe elfogadsz tőlem", ezzel úgyszólván megszűnt az egyéni iniciativa alapján való árúforgalom és helyébe lépnek a kontingentális szerződések, melyek a két kérdéses állam ipari termelését egy-egy egésznek véve állapítják meg a kicserélendő árúk mennyiségét, illetve értékét. Ezen kompenzációs megállapodások gyakorlati keresztülvitele feltételezi, hogy az illető iparágakhoz tartozó vállalatok valaminő szervezetbe tömörüljenek, hogy az országuknak jutó kontingenst egymás között felosszák. Ez pedig többnyire érdekképviseleti szervek útján történik, melyekben az addigi versenytársak megbarátkoznak az egységes, közös fellépés gondolatával, tehát megérlelődik a talaj a kartelek számára olyan területeken is, ahol addig ettől idegenkedtek. — Minden tényező összeesküdött tehát ezen egyetlen eredmény elérésére: a vállalkozó egyéni, önálló iniciativájának kikapcsolása érdekében. Látjuk tehát, hogy a kartelek izmosodásának egész gazdasági életünk fejlődési irányával szorosan összefüggő okai vannak és ezzel a körülménnyel jogásznak és reálpolitikusnak egyaránt számolnia kell. Ha tehát nem jöhet szóba a kartelek működésének miegakaisztása,' akkor fcnarad az ellenőrzés mikénti szervezésének problémája. Ezzel kapcsolatban pedig utalnunk kell a fentebb mondottakra: a karíelbíróság kezébe kell letenni a felmerülő problémák megoldását! Ui irányok a eseti kortetterveietben. írta: Dr. Sz. Gavallér Lajos. Az International Law Association ez idei oxfordi kongresszusa, mint erről dr. Kelemen Sándor kitűnő cikkében beszámolt, elejtette az előadói javaslatból az egyik legfontosabb pontot. Ez a pont pedig a helyes kartelszabályozásnak, a gyakorlati jogot jelentő kartel jog keletkezésének alapvető, elméleti feltétele: „Az államnak jogában áll a karteleket irányítani, ellenőrizni és velük szemben rendszabályokat alkalmazni." E megállapodásnak a gyakorlati értéke eléggé kétséges, A feljogosítás még önmagában a karteljogalkotás gyorsabb tempójú haladását nem jelenti. Mégis vitán felül áll, hogyha ez a megállapítás elfogadott határozattá emelkedik, — annak nemzetközi és elvi jelentősége nagy erkölcsi erejű fegyver lett volna minden európai államban a kartelkérdés jogi megoldását hirdető vélemények kezében. De csak erkölcsi jelentőségű lett volna, mert hova-tovább az állam ilyen irányú jogainak az elismerését vitatni, túlhaladott álláspont lesz, A két év múlva Budapesten összeülő kongresszuson már csak akadémikus jellegű lesz ilyen általános tételeknek a vitája. Legújabban ugyanis megint három államban, Csehországban, Olaszországban és Romániában vetődött fel a kartelkérdés törvényes szabályozásának a gondolata. Legkomolyabb stádiumban a cseh tervezet van. Bár még a viták alatt sok változáson mehet keresztül, már ilyen alakban is, az eddig kartel-jogszabályokban fel nem található, új irányokat képvisel. Kartelmagánjogi szempontból új elgondolások hiányoznak. Merészebb próbálkozásokat hiába keresünk. Átvették a német rendeletből a felmondási jogot. A tervezet feljogosítja a tagokat, hogy a fennálló jogszabályokban, a társasági szerződésekben és határozatokban megállapított okok fennforgása esetén visszaléphetnek az egyesülésitől, a szerződéstől, vagy valamely határozattól. E jog gyakorlásához annak igazolása szükséges, hogy valamely egyesülés, szerződés, vagy határozat keresztülvitele, a tagvállalatot gazdaságilag komolyan veszélyezteti, működését megnehezíti, vagy lehetetleníti. Ha a kartel nem veszi tudomásul a tag kilépését, a döntés, akár kereset, akár kifogás alakjában a bíróságtól kikérhető. A keresetindításnak felfüggesztő hatálya van a biztosítékok érvényesítésére. Nélkülözhetetlen törvényes elfogadása ez annak az elméleti megállapításnak, hogy nemcsak az államok és a kartel közti viszonyt kell jogilag szabályozni, hanem a kartel és tagjai közti viszonyban felmerült legelemibb kérdéseket is jogi rendezésben kell részesíteni. Ezzel a cseh tervezetben ki is merül a kartel és tagjai közti viszony szabályozása. Mert a kartel és más magánjogi jogalany, például az outsider, a termelő, a kereskedő közötti viszony legkezdetlegesebb problémáinak: a bojkottnak, a szigetelésnek, a kizárólagossági szerződésnek, az ármegkülönböztetéseknek, azok megengedhetőségének, vagy megtiltásának a feltételei, azok bírói érvényesítése, keresztülvitelének módjai teljesen hiányoznak. Ami mégis figyelemreméltó újitást jelent, az a kartel és az állam közti jogviszonyban felmerülhető esetre vonatkozó új irányú közjogi jellegű rendelkezés. Jelen alkalommal csak a három legfontosabb újítást érintjük. 1. A felügyeleti kérdés alaposabb, részletesebb, és főleg egy szervre bízott megoldása. 2. Állandó félügyeleti szerv felállításának a lehetősége. 3. A Gazdasági Bizottsági hatá-