A kartel, 1932 (2. évfolyam, 1-6. szám)

1932 / 6. szám - Uj irányok a cseh karteltervezetben

6 A KA RTEL 47 rozatok végrehajtásának, tehát a szankcióknak új eszközei. 1. A cseh tervezet legmegnyugtatóbb rendelkezése és eredményes végrehajtásának vitán felül nagy garantiája, hogy a kartel feletti felügyelet, ellenőrzés, vizsgálat és határozathozatal egy kézbe, az „Az Állami Gazdasági Bizottság" hatáskörébe van összepontosítva. Amit a német rendelet szerint a közgazdasági miniszter, a Gazdasági Bizottság véleményezése mellett lát el, amit a magyar törvény alapján a kereskedelmi miniszter és a Kartellbizottság, az Árelemző Bizottság segítségével intéz el, azokat a feladatokat a cseh tervezet teljesen egy politikai befolyásoktól független Bizottságra bízza. Nézzük ezeket a feladatokat közelebbről. A Bizottság vezeti a lajstromot, hozzá kell bejelenteni a kartel adatait. Ezeket a törvény pontosan felsorolja. Vita esetén a Bizottság dönt. A kötelezettségének pontosan eleget nem tevő kartelt megbírságolhatja. Másik nagy feladata a felügyelet. Ellenőrzi a karteleket, nehogy a közérdek rovására, a szabad versenyt korlátozzák, vagy kizárják, különösen a termelést, forgalmat, kereskedelmet megszorítsák, a szállítást, a hitelt megnehezítsék, az árakat emeljék, vagy indokolatlanul magasan tartsák. Felügyeleti jogainak a biztosítására és érvényesítésére joga van: a szerződések, határozatok végrehajtását megtiltani, a végrehajtáshoz feltételeket szabni, szerződéseket, határozatokat érvényteleníteni, mindenféle kartelcselekményt eltiltani és a kartel feloszlatását elrendelni, A kartelekkel kapcsolatos összes közjogi jogszabályok őre, végrehajtója és ezzel felelős tényezője egy szerv: ,,a Gazdasági Bizottság.' Érdekes, hogy az eddigi karteltörvényekben és rendeletekben a pénzügyi fegyverek: vám, adó. közszállítás stb., mint miniszteriális eszközök, íöbbé-kevésbbé intézményesítve voltak. A cseh tervezet ezekről nem tesz említést. Ennek az oka Csehország ipari fejlettségének tulajdonítható. Magyarország ipara csak a nevelővámok mögött tud haszonnal dolgozni és a mezőgazdaság termel kivitelre. Csehországban ellenkezőleg a mezőgazdaság szorul vámvédelemre és nem az ipar, amely erős kivitelt képvisel. Ez ugyan még nem teljes magyarázat, mert a német rendelet is ismeri a vámleszállítást, holott Németország ipari állam. De ha tekintetbe vesszük, hogy a cseh mezőgazdák gyenge oldala a magas vám kérdése, akkor megértjük, hogy ők, akik a törvényt mindenáron tető alá akarják hozni, miért mellőzik ezt az erős fegyvert. 2. Érdekes intézményt állít fel a tervezet a Gazdasági Bizottság egy külön szervében. Ez a külön szerv vizsgálati és felügyeleti jogkört kapna. Megbízatását esetenkint a Kartelbizottságtól nyerné és annak hatáskörében járna el. Vizsgálati tevékenysége a konkrét esetben felmerült panasz bizottsági elintézéséhez szükséges tárgyi bizonyítékoknak és adatoknak az összegyűjtésében merülne ki. E végből jogosult könyvekbe, jegyzetekbe, árkalkulációkba, iratokba, jegyzőkönyvekbe betekinteni, irodákat, telepeket, gyárhelyíségeket, eladási helyeket átvizsgálni. A felügyeleti jogkör állandó jellegű lenne. Ha a Bizottság közérdekből szükségesnek látja, külön szervét, mint helyettesét állandó ellenőrzésre küldheti ki a kartel mellé. A felügyelő szervet minden gyűlésre, tanácskozásra meg kell hívni, akiknek kötelessége is azon megjelenni. A közérdekellenes, tiltó rendelkezésekbe ütköző szerződéseket, megegyezéseket, határozatokat és szabályokat, illetve azok végrehajtását a Bizottság e tárgyban hozandó határozatáig felfüggesztheti. A „kartelbiztos" kirendelésének a gondolata az 1931. telén Manoilescu által készített román tervezetben vetődött fel először. E szerint a miniszternek nemcsak joga, de kötelessége lett volna, hogy minden kartelhez kormánybiztost küldjön ki, aki a rendelkezések és határozatok végrehajtása ellen öt napig terjedő vétójoggal bír. Ez idő alatt köteles a miniszter dönteni a további intézkedések felett. A két tervezet között azonban a különbség jelentős. A politikamentes elbírálás biztosítéka, hogy nem a miniszter, hanem a Bizottság küld ki biztost. Ebből a szempontból a cseh tervezet felette áll a románnak. Hogy azután a kartelbiztos kiküldése feltétlen, vagy csak feltételes, intézményes, vagy csak esetleges legyen, — annak a taglalása, az előnyök és hátrányok mérlegelése a legkülönbözőbb szempontok szerint bírálható el. Véleményünk szerint helyesebb a román elgondolás. 3. A megtorló intézkedések a cseh tervezetben a végrehajtás feltételeinek a megállapításától, a kartel feloszlatásáig a legkülönbözőbbek. Két új irányt jelző szempontra kell itt mégis kitérni. A karteljogi szankció kétféle: közjogi és magánjogi. A tervezet, mint láttuk, a közjogiakat: vám, adó, stb. elejti. Csak magánjogi megtorló intézkedéseket teremt: korlátozás, megtiltás, feloszlatás stb. Ez kétségkívül jelentős újitás. Más kérdés azután, hogy véleményünk szerint a fejlődésnek olyan irányt kellene szabni, hogy a magánjogi szankciók alkalmazása felett rendes bíróságok hatásköre volna egyedül megnyugtató és helyes. Meg kell azután említeni, azt az új rendelkezést is, hogy a közérdek veszélyeztetésének indokolt valószínűsége esetén, 10 millió csehkoronáig terjedő biztosíték letétbehelyezése követelhető. Ennek a mennyisége függ a veszélytől, a kartel gazdasági hatásától, je-