A kartel, 1932 (2. évfolyam, 1-6. szám)

1932 / 1. szám - Kartelszerződések bemutatási kötelezettsége

4 A KARTEL 1. sz. A törvény szerint bejelentési kötelezettség alá esnek a kartelimegállapodások, illetve határozatok oly kiegészítései és módosításai is, amelyek a jogviszony lényeges tartalmára vonatkoznak. Ilyenek alatt mindenesetre csak a kartelszerződést módosító és kiegészítő lényeges határozatokat kell érteni. Nem tartoznak ide az olyan kartelhatározatok, amelyek a kartel működése körébe tartoznak. így ha a kartel pl. egyes vállalkozókkal kizárólagossági szerződést köt, vagy egyes cégek ellen zárlatot rendel el, úgy ez nem a kartelszerződés, hanem a kartelműködés keretébe tartozik és nem esik bemutatási kötelezettség alá. Fontos megszorítása a karteltörvénynék, hogy csupán azokat a kartelmegállapodásokat vonja szabályozása körébe, amelyek „árúra vonatkozóan köttettek. A nem árúra vonatkozóan kötött kartelmegállapodások e szerint mentesülnek a bemutatási kötelezettség alól. Az árúra vonatkozóan" kitétel azonban többféleképpen magyarázható. A szűkebb magyarázat szerint árúra vonatkozónak csak az a megállapodás tekinthető, amelynél maga az árú a szolgáltatás tárgya, vagyis amelynél a kartel alapjául szolgáló jogügylet árú eladására vagy vételére irányul. Ezen magyarázat szerint a karteltörvény egyáltalán nem vonatkozik a pénzintézetek, biztosítótársaságok, fuvarozóvállalatok, nyomdák, alkuszok ós általában a munkát szolgáló vállalatok körében létesült megállapodásokra. Viszont tágabb értelmezés szerint árúra vonatkozónak kellene tekinteni minden oly megállapodást is, amelynél az árú nem ugyan a szolgáitatás tárgya, amelynél azonban a szolgáltatott munka az árú előállítása vagy forgalma körébe esik, így a nyomdák tarifáit, mert nyomtatványok előállítására, vagy az árúfuvarozók egyezményes díjszabásait, mert árú fuvarozására vonatkoznak. Ezen bővebb magyarázat mellett azonban a pénzintézetek körébe eső legtöbb megállapodást, így az értékpapírok eladásánál felmerülő courtagera, vagy a papírok őrzési díjára vonatkozó megállapodásokat is a törvény hatálya alá kellene vonni, ami pedig köztudomás szerint nem volt a törvényhozó szándéka. Ezért szerintem a fenti szűkebbkörű magyarázat irányadó. Kiveszi a törvény a bemutatás kötelezettsége alól az olyan kisebb vállalatok közt létesült megállapodásokat, amelyek közt egyetlen kereskedelmi társaság, avagy egyetlen olyan vállalat sincsen, amely legalább 20 alkalmazottat nem foglalkoztat. A „nagyobb vállalkozás ezen ismertetőjelei nincsenek szerencsésen megválasztva. Hiszen a közkereseti társaság is kereskedelmi társaság, az alkalmazottak száma pedig folyton variál. így ugyanaz a kartel különböző időpontokban majd bemutatási kötelezettség alá esik, majd pedig mentesül az alól. Az 5381/1931. M. E. számú végrehajtási rendelet 4. %-a rendelkezik arról az esetről, ha időközi változás folytán a bemutatási kötelezettség feltételei megszűnnek, vagy előállanak. E szerint az alkalmazottak számának utólagos csökkenése vagy egyes résztvevő utólagos kilépése csak akkor szünteti meg a bemutatási kötelezettséget, ha a kartel ezt a körülményt a közgazdasági minisztériumnál bejelenti ós egyúttal kimutatja, hogy a bemutatási kötelezettség előfeltételei ezáltal megszűntek. Bemutatásra kötelezettek. A törvény és a bemutatási rendelet a bemutatásra azokat kötelezi, akik a megállapodást, illetve határozatot létesítették, — vagyis a karteltagokat. Külföldi karteleknél is nem az itteni képviselő, hanem a külföldi kartel tagjai, akiket törvényes intézkedés képviselő kirendelésére kötelez, — tartoznak a bemutatást teljesíteni. A bemutatás tárgya. Bemutatni magát az eredeti okiratot kell, éspedig egész terjedelmében. Fejlettebb szerkezetű kartelek megállapodásai rendszerint több okiratban vannak lefektetve, így különösen a központi eladóhelylyel bíró karteleknél megtaláljuk: 1. magát a kartelszerződést, amely a karteltagok jogviszonyait, kontingensét, valamint azt a kötelezettségét, hogy gyártmányaikat csak a kartelszerv útján hozhatják forgalomba — az ülések tartásának módját, — a szerződésszegés esetére szóló szankciókat, stb. stb. tartalmazza; 2. az eladószervnek alapszabályait, avagy társasági szerződését, aszerint, amint az részvénytársaság, vagy másféle jogi személyiség formájában alakult meg; 3. az eladószerv ós a karteltagok között egyenkint kötött bizományi vagy szállítási szerződéseket; 4. a karteltagok, mint az eladó társaság részvényesei között, a részvényeikkel való rendelkezési joguk tárgyában kötött ú. n. szindikátusi szerződést. Az alapszerződésen kívül bemutatandók azok a későbbi megállapodások és határozatok is, amelyek az alapszerződóst utóbb kiegészítik vagy módosítják, — feltéve, hogy ezek a kiegészítések vagy módosítások a jogviszony lényeges tartalmára vonatkoznak. Ellenben nem kell bemutatni az olyan kartelhatározatokat, amelyek nem a kar tel szerződés keretébe tartoznak, hanem a kartel működésének megnyilvánulásai. így már fentebb hivatkoztunk a kartelműködés során kötött kizárólagossági szerződésekre, hűségrabattszerződésekre, egyes tagokkal vagy kívülállók-