A kartel, 1932 (2. évfolyam, 1-6. szám)

1932 / 5. szám - A német kartelrendelet kibővítése

36 A KARTEL 5. sz. A német kartelrendelet kibővítése. A német kartelmagánjog alapvető jogszabályát tartalmazza az 1923. évi november 9-ikén kelt rendelet 9. szakasza. Ez a paragrafus mondja ki, hogy bármiféle bojkott vagy ehhez hasonló, a versenytárssal avagy a vevővel szemben alkalmazott joghátrány csak akkor alkalmazható, ha ahhoz a kartelbíróság elnöke előzetes beleegyezését adta. Ez a „Praeventivcensur" néven ismert rendelkezés a gyakorlatban óriási jelentőségre tett szert, ezen keresztül nyert iái kartelbíróság betekintést, sőt irányító szerepet a kartelek életében és pedig éppen a legkényesebb, gyakran legaggályosabb ponton az outsiderekkel való küzdelemben. Outsider alatt itt nemcsak a szakmabeli versenytársat értjük, aki nem csatlakozott a kartelhez, hanem azt a vevőt, aki nem hajlandó magát alávetni a kartel által előírt szervezeti szabályoknak. A kartelekkel szemben támasztható aggályok és panaszok lényegét éppen a monopolisztikus uralmuknak ellenálló iparűzőkkel szemben alkalmazott kényszereszközök képezik; amidőn ezek alkalmazása bírói engedélytől tétetik függővé, akkor annak méregfoga nagyrészt ezzel ki is van véve és valóban olyan esetekben foghatnak helyt, amidőn bebizonyosodik, hogy valamely vállalat egy egyébként közgazdaságilag üdvös irányú működést kifejtő kartellel szemben, éppen fokozott haszonszerzés vágyától vezetve, guerillaharcot folytat és vonakodik magát a közösség által kívánatosnak felismert rendszabályoknak alávetni. Tudvalevőleg nem mindig a bojkottáló fél álláspontja a jogtalan és erőszakos, gyakran az outsider az, aki ebből iá helyzetéből óhajt külön hasznokat nyerni és ezért helyezkedik szembe a közösséggel. — A német karteljognak igen nagy erőssége, hogy intézményesen gondoskodik, miszerint jogi disztinkció tétessék az indokolt bojkott és az iparűzők megsemmisítésére irányuló intézkedések között. Még méhében keresi fel a szándékolt bojkottot és csak azt engedi megszületni, hatályba lépni, amelynek jogosságát felismeri, a méltánytalant, a jogvédett érdeket sértőt eleve kiselejtezi. A salzburgi 1928-ík évi jogászgyűlésen elkeseredett kifakadások hangzottak el ezen előzetes cenzúra ellen, de nem lehetett kétséges, hogy ez a mozgásszabadságukban korlátozott kartelek siránkozása volt. A mult hetekben megjelent e szakaszt módosító Notverordnung, azonban ugyancsak nem a salzburgi panaszok értelmében intézkedik, sőt ellenkezőleg még kiépíti, tökéletesíti ezt az előzetes cenzúrát. Ez új rendelettel a német kartelbíróság még finomabban fog tudni döntéseiben alkalmazkodni a gazdasági élet követelményeihez, még szebben ki fogja tudni fejleszteni a kartelmagánjog érdekes épületét, melyet oly fájdalmasan kell nélkülöznünk hazai jogrendszerünkben. Az új rendelet a meglevő rendelkezés teljes épségben tartása mellett még egy 9/a és 9/b szakasszal bővíti azt ki. Az első kimondja, hogy a kartelbíróság a felek kérelmére módosíthatja már meghozott döntését, ha annak meghozatala óta a kérdés eldöntésénél lényeges szerepet játszó körülmények jelentékenyen megváltoztak. Szükségessé tette ezt az újítást az a körülmény, hogy eddig a kartelbíróságnak döntésében csak az a választása volt, vagy megadja a beleegyezését a bojkott alkalmazásába, vagy megtagadja azt. Az eredeti kartelrendelet értelmében a bíróságnak nem volt módjában a felek magatartásától függővé tenni azt, hogy milyen feltételek mellett és csak azok fennforgásának idejére adja meg vagy tagadja meg a beleegyezést. Több eset merült azonban fel; melyben a kartelbíróság túltette magát a törvény szavain és mégis feltételekhez kötötte a bojkott engedélyezésének megadását. Dr. W. Goldbaum a Kartell-Rundschauban (7—8. szám) egy csomó esetet közöl, melyben a kartelbíróság ilyen feltételesen avagy időlegesen engedélyezte a bojkottot. Ha a bojkott abból állott, hogy a kartel megtagadja a panaszosnak nagykereskedői árak mellett való kiszolgálását, mert az illető kicsinyben is ad el, úgy a bíróság addig engedélyezte ezt a bojkottot, amié a bojkottált detail üzletét fel nem adja. Vagy ha a nagykereskedői rabatt élvezetének az a feltétele, hogy bizonyos mennyiséget tartozik a karteltől átvenni, akkor a bíróság addig engedélyezte ezen nagykereskedői rabatt megvonását, amíg a bojkottált nem igazolta a megkívánt mennyiség tényleges átvételét. Más esetben addig engedélyezte a bojkottot, amíg a bojkottált vissza nem vonja valamely sérelmes tartalmú körlevelének tartalmát, ismét más esetben, amíg egy meghatározott személy áll a bojkottált vállalat élén. Ez a gyakorlat ellentétben állott a kartelrendelettel, amely a bojkott engedélyezését vagy megtagadását tartalmazza és feltételek előírásával bizonytalanságot eredményezett. Viszont a bíróság indíttatva érezte magát ilyen feltételes engedélyek megadására, mert az előterjesztett tényállás gyakran indokolta a bojkottot, de ilyennek alkalmazását a bíróság csakis addig tekintette jogosnak, amíg bizonyos sérelmesnek ítélt körülmények fennforognak. Ennek a helyzetnek megoldását hozza a módosító új rendelet. Módot ad a bojkottáltnak, hogy igazolja azon körülményék megszűntét, melyek a bojkott engedélyezését indokolták és ha sikerül ennek bizonyítása, úgy megszabadulhat a bojkott hátrányairól. A bíróság tehát most már nyugodtan hozhat feltétlen értelemben határozatokat, tudván azt, hogy ha a döntés-