A kartel, 1932 (2. évfolyam, 1-6. szám)

1932 / 5. szám - A német kartelrendelet kibővítése

5. sz. A KARTEL 37 nek előfeltételei megszűnnek, úgy a bojkottáltnak ezesetben módjában áll a határozat megváltoztatását kérni. A kartelbíróság ítéletében, mellyel a bojkottot megengedi, részletesen indokolja elhatározását vagyis megjelöli a bojkottált magatartásában azt a körülményt, amelynek megtorlásaként a bojkottot a bíróság jogosnak tekintette. Ha tehát ezen kritikus körülmények tekintetében, akár pedig a kartell magatartásában, olyan változás áll be, hogy az ítélet előfeltételei megdőlnek, akkor az; érdekelt fél kérelmére helye van a rendelke zés megváltoztatásának. A másik újítást a 9/b pont tartalmazza, amely kimondja, hogy érdekeltek kérelemmel fordulhatnak a kartelbírósághoz annak megállapítása végett, hogy a kartel törvényes rendelkezés ellenére nem szerezte be a kartelbíróság előzetes engedélyét a bojkott alkalmazásához. E szakasznak az a jelentősége, hogy igen gyakran vitássá vált, hogy valamely rendelkezés a „praeventív cenzúra" alá eső bojkott, illetve ehhez hasonló joghátrány-e, — avagy sem? A bojkottot alkalmazó szervezet, vagy azt vonja kétségbe, hogy ő egyáltalában kartelnék minősül, vagy a kérdéses rendelkezésről nem ismerte el, hogy az bojkottszerű joghátránynak volna tekinthető, így az engedély megkérése nélkül veszi foganatba az illető intézkedést. — Ez ellen a bojkottáltnak két védekezése volt, melvek közül a gyakorlatban egyik sem vált be. Fordulhat panasszal a gazdasági miniszterhez és kérheti a kartelrendelet vonatkozó szakasza alapján bírság kiszabását az előze-> tes engedély nélküli bojkott foganatosítása miatt. Ez az út lassúnak és nehézkesnek bizonyult, mint minden aminek meg kell járni a minisztériumokat. Ezenkívül rendelkezésre áll a bojkottáltnak a rendesbíróságok előtti eljárás, ahol a jogosulatlan bojkottal előidézett kár megtérítését követelheti. Itt a teljes háromfokú perorvoslati lehetőség és az eljárás költségessége nehezíti a dolgot. Azonkívül tág tere nyílik annak, hogy a rendes bíróságok és a kartelbíróság ellentétes gyakorlatot folytasson. Az ilyen kártérítési pereknél ugyanis a jogalap vizsgálatánál tipikus kartelíogí tényálladékokat kell eldönteni, t. i. el kell határolni a tilos bojkottot a szervezeti szabadság keretében tett megengedett intézkedésektől. —1 A fent ismertetett újítás tehát módot teremt arra, hogy mindezen nehézkes módok helyett bojkottált vállalkozó a kartelbírósághoz fordulhasson annak megállapítása iránt, hogy a kartel elmulasztotta a joghátrány alkalmazáshoz szükséges engedély kartelbíróságí beszerzését. Ebben a praejudícíális perben a kartelbíróság eldönti a kérdés karteljogí vonatkozásait és ha ez az elvi kijelentés nem volna elégséges ahhoz, hogy a kartel magatartását módosítsa, úgy ezen döntés alapján már úgy a minisztérium által kiszabható bírság, mint a rendes bíróságok által megítélendő kártérítés számára meg van a panaszosnak a megdönthetetlen jogalapja. Érdekes ezen fenti újítás kritikája a szaksajtóban: csaknem egyhangúlag elismerik a rendelkezések észszerű és gyakorlati hatásaiban üdvös voltát, de a jogászok alig zárkózhatnak el annak megállapítása elől, hogy ilyen Notverordungok kiadása meghaladja azt a kört, melyet a német alkotmány 48, §-a kijelöl. Vagyis ezek a fennálló jognak olyan jogtechnikai tökéletesítései, csiszolgatásai, mely mellett igen józan érveket lehet felhozni, de nem lehet állítani, hogy a német nemzet szükséghelyzete teszi őket indokolttá. Már pedig a szükségrendeletek csak akkor törvényesek, ha szükséghelyzetben lelik magyarázatukat és indokolásukat. Ugy látszik mostanában Németországban nem szabad az alkotmányosságot és törvényességet firtatni, mert az gyenge lábakon áll. Érdemben azonban igen okos dolgokat mívelnek. Kívániuk. hogy a most kezdődő diktatórikus korszak a német gazdaságban és politikában hasonló helyzetet teremtsen — az intézkedések jogalapja kétséges, de eredményei üdvösek!! SZEMLE. X Ismét előtérben a kartelkérdés. A karteltörvény megalkotását megelőző esztendőben a kartelkérdés igen nagy szenvedélyeket korbácsolt fel és állandóan foglalkoztatta a sajtón keresztül a közvéleményt. A törvény meghozatala ellen sorompóba álltak a kartelbetcmörült ipari érdekeltségek és a törvényjavaslat feletti vita következtében állandóan előtérben maradt e kérdés, Midőn életbelépett a törvény, akkor híveinek és ellenzőinek tábora egyaránt megpihent és hosszú hónapokra viszonylagos csend borult a kartelek frontjára. Egyes elsőrendű fontosságú iparcikkek terén keresztülvitt vagy kilátásbahelyezett drágulás folytán azonban a harc idén tavasszal ismét teljes erővel kiújult és a napisajtóban talán soha annyi kifakadás nem volt a kartelek ellen olvasható, mint az utolsó hónapokban. Megindult a hatalmas harc a kormány és a szénkartel között, mely úgy látszik a kormány sikerével végződik és enrek következtében nem lesz keresztülvihető a szén árának drágítása. Ezt a harcot, mi is a legnagyobb érdeklődéssel követtük, — de nem annyira mint kartel jog ászok, hanem inkább, mint jámbor fogyasztók, akiknek téli fűtési büdzséje függött a kérdés eldőltétől. Mint karteljogászok, nem nagyon tudtunk a kérdésbe belekapcsolódni: a lejátszódó