A kartel, 1932 (2. évfolyam, 1-6. szám)

1932 / 5. szám - A kartelkérdés az International Law Association oxfordi kongresszusán

5. sz. A KARTEL 35 leges volt a véres kard körülhordozása e törvényjavaslat ellen, másrészt ezen idő alatt a súlyosbodó viszonyok nyomása folytán annyi magángazdasági feladatot kellett az állam vállára raknunk, hogy szinte anakronizmusként hatna, ha éppen a kartelkérdés terén kardoskodnánk a magángazdaság mozgási szabadságának érinthetetlensége és szuverénitása mellett. Tudnunk kell azonban, hogy ez a vitakérdés csak hazánkban jutott nyugvópontra, de mindenütt felbukkan és egyforma hevességgel foglalkoztatja a kedélyeket, ahol a kormányzat a fogyasztói érdekeltségek nyomása alatt karteltörvény alkotását napirendre tűzi. Ezen várható vitáknál szerettem volna a törvényes szabályozás előharcosainak kezében azt a fegyvert látni, mely ha nem is döntő, de mégis egy lehetne a rendelkezésre álló érvek tömkelegében, — hogy t. í. az International Law Association 1932. évi oxfordi kongresszusa is kimondotta az állami ellenőrzés jogosságát a közérdek védelmében. Érdekesképen ugyanis nálunk Magyarországon a karteltörvénynek csakis általános vitája volt a közvélemény előtt és úgy látom, h°gy gyakran hasonló a helyzet a külföldön is. Értve ezalatt, hogy az ellentáborok kimerültek abban az elvi harcban, hogy kell-e karteltörvény, avagy sem. „A karteltörvényről" volt többnyire a hírlapokban, az értekezleteken, sőt még a parlamentben is nagyrészt szó. A törvény egyes intézkedéseinek helyességéről vagy helytelenségéről a közvélemény szélesebb rétegeit alig informálták. Nem az volt a kérdés, hogy „milyen legyen, mit tartalmazzon a karteltörvény?", hanem csakis arról hadakoztak, hogy „legyen, vagy ne legyen?" Mikor aztán mindkét tábor kimerült érveik propagálásában, akkor a kormány megalkotta saját elgondolása szerint a törvényt, melyről bőségesen nyílt alkalmunk e lap hasábjain véleményünket kifejteni. Külföldi jogászkollégáim szerencsésebb tárgyalási napirendje érdekében szántam tehát a kartelbizottság javaslatát, hogy ugyanis elkerülhető legyen a nagy elvi kérdés, beavat kozhatik-e az állam, és rá lehessen térni arra, hogy mely intézkedésekkel valósítsa azt meg? Ezért lett volna fontos, ha az International Law Association leszögezte volna magát a fentebb ismertetett alapelv mellett. Azzal a szándékkal mentem tehát a konferenciára, hogy minden részletkérdés mellőzésével, az előterjesztett javaslat ezen pontja mellett fogok felszólalni és elfogom mondani azt, amit itt röviden ismertettem. A kartelbizottság tárgyalásának és egyúttal a konferenciának utolsó napján azonban összeültek e bízottságnak jelenlevő tagjai és hátbatámadva saját előadójuk, Király Ferencnek, kitűnő és nagy gonddal előkészített javaslatát és éppen az általam fentebb idézett pontot, melynek elvi jelentőségét kifejtettem, — egyszerűen kihagyták! A kellőszámú példányban kinyomatott eredeti javaslat helyett néhány gépírásos papírlap cirkulált egy pár beavatott kezében, melynek tartalmából csak annyit sikerült megtudnom, hogy az általam támogatni kívánt pont — hiányzik. Mire a felszólalás joga rám jutott, a konferencia, melynek tagjai nem ís igen tudták, hogy miről van szó, már meg is szavazta e pont kihagyását. Midőn tehát az eredeti Király-féle javaslat hiányzó pontja mellett szót emeltem, az elnök felvilágosított, hogy e kérdés tárgytalan, mert már leszavazták. Arra kellett tehát szorítkoznom, hogy indokoljam sajnálkozásomat ezen fontos elvi kijelentés elejtése felett. Felszólalásomra a kartelbizottság részéről kedves kongresszusi barátom, az 1928-as varsói konferencia szervezője, dr. Román Kuratovsky. varsói ügyvéd válaszolt, kifejtve, miszerint lehetséges, frogy azon államok szemszögéből tekintve, melyekben létezik karteltörvény, kívánatos volna egy elvi kijelentés megtétele a kérdéses értelemben, azonban az International Law Association bizottságának olyan javaslatot kell a konferencia elé terjeszteni, melyet tagjaínak többsége ís magáévá tehet. Vitára, eszmecserére, meggyőzésre idő nem volt, mert, miként jeleztem, az egész 22 perc és 34 másodperc alatt zajlott le. Ezen idő alatt egymásután álltak fel a ..vita" résztvevői és lapidárís rövidségééi jelölték meg. hogv mely pont kihagyását kívánják a Király-féle javaslatból. Módosításuk indokolására már nem telt idő, még kevésbbé ^rra, ho^v az előadó álláspontját megvédje. Percek alatt szítává lőtt romhalmaz lett az előadó nagy gonddal összeállított iavaslata. \z idő előrehaladása hozta a megoldást, amikor ís az elnök éppen e körülményre való hivatkozással azt az indítványt tette fel szavazásra, hogy fejezze kí a konferencia őszinte köszönetét az előadó kitűnő munkájáért, a határozati javaslatot pedig ,,to further consíderatíon", további megfontolás végett adiák vissza a bizo+tságnak. Kétségtelen, hogv a bízottság az elkövetkezendő két esztendő ^latt el ís fog ismét mélvední az anyagban. Kívánatos azonban az volna, hogv a konferenciának ís módot nyújtson a vezetőség a gonddal előkészített íelentések megfelelő vizsgálatára. A következő konferenciát két év múlva Budapesten tartja az I, L. A. Reméljük, hogy mint vendéglátóknak nemcsak a társadalmi programok összeállításában lesz szerepünk, hanem, n^gvobb tér nyílik számunkra a tárgyalások menetének szervezéséhen is és a magyar vezetőség iarra fogía felhasználni oxfordi tapasztalatainkat, hogy tudományos eredmények terén is a budapesti konferencia kimagasló jelentőségű legyen.