A kartel, 1931 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1931 / 2. szám - A kartelek nyilvános ellenőrzésének alapproblémái [2. r.]

/. ÉVFOLYAM. A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE. a. SZÁM. A KARTEL JOGI ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI SZEMLE A melléklet szerkesztéséért: Dr. KELEMEN SÁNDOR ügyvéd felelős. A ,,Kartel"-t a ,,Kereskedelmi Jog" előfizetői díjmentesen kapják A mellékletet illető szerkesztőségi levelek Dr. KELEMEN SÁNDOR címére (Budapest, VI., Andrássy-ut 48.) küldendők. Egy füzet bolti ára GO fillér A kartelek nyilvános ellenőrzésének alapproblémái. írta Dr. S. Tschierschky. A ..KartellTundsch.au" főszerkesztője. (Befejező közlemény.) Az 1923-ban kiadott német kartelrendelet. (amelyet 1930-ban több rendelet egészít ki, melyekkel később fogok foglalkozni), a következő módon igyekszik a kartelek kinövéseit kiküszöbölni: 1. A kartelek politikájába való állami beavatkozás által, amely sokszor létükben érinti őket. (Kartelek semmissé nyilvánítása, egész szerződéseknek vagy azok egyes részeinek tilalma.) 2. Közvetett befolyás a kartelek politikájára éspedig a) az egyes tagnak engedélyezett rögtöni hatályú felmondás és b) a külső és belső szervezeti kényszer (Organisationszwang) intézkedéseinek megnehezítése, az ily intézkedéseknek a kartelbíróság részéről való előzetes felülbírálása ütján. (Práveniivzensur § 9. KartVo). A kartelbíróságnak leegyszerűsített és egyfokú eljárása ezen intézkedések felülbírálása terén a kartelpolitika befolyásolásának indirekt eszközei között egyike a leghatályosabbaknak. Ezen indirekt befolyásolási eszközök, éppen különös hatályosságuk következtében, sok támadásnak vannak kitéve. Még a jogászvilág azon része is sérelmezi ezeket az intézményeket, amely a már említett salzburgi jogászgyűlésen túlsúlyban maradt. Azonban a jogászgyűlés ezen többségének a kartelkérdés tekintetében való tudományos objektivitását a közvéleménynek igen jelentékeny és komoly súllyal bíró körei kétségbevontak. Az indirekt befolyásolás fenti eszközeinek ellenzői támadásukat a jogászgyűlésen is arra alapították, hogy a rögtöni hatályú felmondásnál úgyszintén a különbözőféleségü bojkottintézkedések keresztülvitelénél, magánjogi tényálladékokkal állunk szemben, amelvek eldöntése az általános magánjog elvei alapján a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik; ezen felfogás szerint tehát olyan közrendészeti jellegű intézmény, aminő a kartelbíróság és az egész karteltörvény, — ne avatkozzék magánjogi kérdések eldöntésébe.* A magyar javaslat. — melyhez a Pester Lloyd 1930 december 18-iki számában megjelent szövege alapján szólok hozzá — magáévá tette a salzburgi jogászgyülésnek ezen fenti álláspontját, mert a magyar javaslat a gyakorlati kartelpolitikának ezen két rendkívül fontos problémáját (rögtöni hatályú felmondás és bojkott intézkedések ellenőrzése) teljesen figyelmen kívül hagyja és csupán bizonyos újonnan alkotandó hatóságoknak közérdekű eljárását tartalmazza. Minden tapasztalatnak egybevetéséből azt kell megállapítanom, hogy az 1923. évi német rendelet által létesített szabályozás, mely a ! magánfél jogviszonyaira is kiterjeszkedik. > nemcsak célszerű, de mondhatnám elenged• hetetlen feltétele az állami ellenőrzés eredményességének. Az 1930. évi július 26-án kibocsájtott szükségrendelet (,,5. Abschnitt der \ erordnung des Reichsprásidenten zur Behebung finanzieller, wirtschaftlicher und sozialer Xotstánde") amely az összkormányt is felruházza beavatkozási jogokkal annál is kevésbbé tekinthető rendszerváltozásnak, mert e szükségrendelet nem lépett az 1923. '. évi kartelrendelet helyébe, hanem csupán ezen rendeletnek korszerű kiegészítését jelenti. Annál is inkább, mert e szükségrendelet csupán a gazdaság érdekeivel ellenkező arkötöttségek ellen felveendő harc akut céljára szolgál (Bekámpfung unwirtschaftlicher Preisbindungen). Jellemző, hogy a legnagyobb német pártnak a szociáldemokráciának karteltörvénytervezete, amelyet 1930 december elején terjesztettek a Reichstag elé, nyilván azzal a célzattal, hogv a kartelellenőrzésDr. Keszthelyi Nándor a „Polgári Jog*' februári szamában megjelent igen érdekes cikkében szembeszáll Kelemen Sándor abbeli felfogásával, hogy a magánjogi kérdések is szabályozandók a karteltörvény által. Tschierschky cikkének ezen része megadja az illetékes választ e fejtegetésekre. (A szer kJ