A kartel, 1931 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1931 / 7. szám - A karteltörvény életbeléptető rendeleteinek ismertetése

52 A KARTEL 7. sz. eset, hogy az egyes szakmabeli versenytársak a verseny szabályozására vonatkozó megállapodást nem egymásközötti direkt megállapodással létesítik, hanem alkotnak egy jogi személyt, mellyel szemben a szakmabeli iparűzők egyenkint vállalnak kötelezettséget bizonyos magatartás betartására. Ezeknek az egyes kötelezettségek tartalmi azonossága folytán végeredményben elő áll a szakmának az az egységes frontja — akár árszabás, avagy kondició megállapítás terén, amely az egész művelet voltaképeni célját képezi. Nem kevésbé gyakori eset, amidőn a központi eladási iroda tevékenységének végzésére alakítanak egy külön részvénytársaságot, szövetkezetet avagy más jogi személyt. Ilyen esetekben a vállalkozó kettős funkciója az árú előállítása és annak értékesítése megoszlik, mert a gyáros csakis az árú előállításával foglalkozik, míg annak a fogyasztóhoz való útjába beiktatódik egy új jogi személy, mely egységes árak és kondíciók mellett eszközli az árú eladását. E jogi személynek kizárólagos joga az árúnak a termelőtől való megvásárlása, egyébként azonban hiányozhatnak a kartelmegállapodás egyéb kritériumai. Ezekre a kartelfunkciók végzésére alkotott jogi személyekre külön is gondol a rendelet, midőn előírja, hogy „Be kell mutatni a kereskedelmi társaság, egyesület vagy más jogi személy létesítésére irányuló okiratot is, ha a létesítésben résztvevők célja a T. 1. §-a alá esik." A R. 5. §-a a bemutatási kötelezettség teljesítésére bizonyos egyetemlegességet állapít meg, amennyiben annak eszközlése mindegyik résztvevőt egyaránt terheli, azonban, ha közülük bármelyik a bejelentést teljesíti, úgy mindegyik kötelezett mentesül. A bejelentés eszközlésére a R. 15 napot engedélyez a jogügylet létesítésének napjától számítva, tekintet nélkül arra, hogy a hatálybalépésre nézve minő rendelkezést tartalmaz a megállapodás. A törvény életbeléptekor már meglevő kartelek bejelentésére azonban, mintegy átmeneti intézkedés gyanánt 45 napi határidőt engedélyez a rendelet. Vagyis ez évi december hó elsejéig az összes jelenleg már létező kartelek bejelentésének meg kell történni. Igen sok vita tárgyát képezte a kartelszerződések módosításának és pótlásának bejelentési kötelezettsége. Olyan aggályt is hallottunk, ha minden kartelszerződésmódosítás bejelentés tárgyát képezi, akkor olyan tömegű bejelentések fognak érkezni, hogy technikai akadályokon fog megbukni a nyilvántartás; vannak ugyanis karíelek, melyek vezetősége a világpiaci helyzetnek megfelelőleg hetenkint állapítja meg és írja elő tagjainak a betartandó árakat, ezen módosítások állandó bejelentése valóságos dzsungellé változtatná a nyilvántartást. Az ellenkező álláspont képviselői viszont azt vitatták, hogy a kartelszerződés csupán keret — az igazi lényegét és tartalmát éppen ezek a változó árés esetleg kondició megállapítások teszik, ha tehát ezek kimaradnak, akkor céltalan az egész nyilvántartás. A R. a két ellentétes felfogás között a középútat akként találja meg, hogv bejelentendőnek rendeli ugyan a mindenkori módosításokat, de csakis akkor, ha azok a „jogviszony lényeges tartalmára vonatkoznak." E megoldás Kolumbusz-tojásnak látszik, gyengéje csupán az, hogy annak megállapítása, hogy vájjon „lényeges módosításról" van-e szó, a R. természetszerűleg a kartelvezetőségre bízza, az pedig mindent el fog követni, hogy a módosítást lényegtelennek deklarálja. A bejelentés elmulasztásának szankcióit — pénzbüntetés kirovását egyrészt, a magánjogi érvénytelenséget másrészt — az ily módosítás bejelentésének elmulasztásánál aligha lehet alkalmazni, mert a kartel mindenkor azzal védekezhetne, hogy jóhiszeműen nem tartotta lényegesnek a pótmegállapodást. Ezzel kapcsolatban kell megjegyeznünk, hogy a pénzintézetek, illetve a biztosító intézetek között létesült kartelmegállapodások a bemutatási kötelezettség alól mentességet élveznek." „A bemutatás módja" című Il-ik fejezet elvi jelentőségű rendelkezést egyáltalában nem tartalmaz. Viszont akinek egy megállapodás-bemutatást eszközölnie kell, az pontos útmutatást nyer a beadvány elkészítésének technikai részletei tekintetében. A bemutatás a közgazdasági (kereskedelmi) miniszterhez intézett beadványban eszközlendő. Általános elv, hogy a megállapodást a maga egészében kell bemutatni és ha több összefüggő okirat készült, akkor mindannyit. Mindenesetre ki kell azonban terjeszkedni a bemutatott okiratnak a megállapodás résztvevőinek pontos megnevezésére, a kötelezettség tárgyára és időtartamára és a megállapodás keltére. A megállapodásról készült okirat eredetiben és két másodpéldányban mutatandó be, az eredeti okiratot az azt benyújtó fél a bemutatási záradék rávezetése után visszakapja. Ha a beadvány és mellékletei a szükséges adatokat nem tartalmazzák, úgy a közgazdasági miniszter a hiány pótlására szólíthatja fel az érdekelteket. Ha a hiánypótlás a mi* A külföldi kartel- és tröszt törvények tudomásom szerint sehol sem tesznek ily megkülönböztetést a pénzintézetek, illetve a biztosítók karteljei javára. Ezen kivételes elbánás okát a Törvény indokolásában sem találjuk meg.