A kartel, 1931 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1931 / 7. szám - A karteltörvény életbeléptető rendeleteinek ismertetése

7. sz. A KARTEL 51 A karteltörvény életbeléptető rendeleteinek ismertetése. A „Budapesti Közlöny" 1931. évi október 10-iki száma a m. kir. minisztériumnak három rendeletét közli a karíeltörvénnyel kapcsolatban. Az 5380 1931. M. E. számú rendelet mindössze egy szakaszból áll és azt tartalmazza, hogy az 1931 : XX. t.-c. — a karteltörvény — 1931. évi okt. hó 15-én lép életbe. Az életbeléptetéssel kapcsolatban felmerülő kérdések szabályozása, vagyis a törvény végrehajtási utasítása két rendelettel történik. Az anyagnak két részre történt felosztása nem elvi okokra vezethető vissza, hanem kizárólag a törvényszövegező referensek technikai könnyebbsége volt, amennyiben az első rendeletet már az érdekeltségek elé terjesztették megvitatás végett, amidőn a második rendelet szövegezésének munkálatai még folyamatban voltak. Az 5381 1931. sz. rendelet négy fejezetre oszlik és ennek megfelelően felöleli a I. bemutatási kötelezettséget. II. a bemutatás módját, III. a képviselők bejelentését és IV. a nyilvántartást. Igen nagy gyakorlati fontosságú a rendelet (R.) 1. és 2. §-a, mert megszabja azon alakulatok körét, melyekre a karteltörvény kiterjeszkedni kíván. E kérdés tekintetében állandó lesz a vita a közgazdasági érdekeltségek és az eljáró hatóságok között, mert a gyakorlati életnek az lesz a törekvése, hogy olyan formában érje el az általa célzott gazdasági eredményt, hogy az mégse minősüljön kartelnek és ekként ne tartozzék a törvény értelmében bemutatási kötelezettség alá. A törvényhozó eleve ismerve az érdekeltek ezt a törekvését, rendelkezéseit oly rugalmasan igyekszik megalkotni, hogy az általa szabályozni kívánt alakulatokra a törvény mindenesetre alkalmazható legyen. A bemutatási kötelezettség fennforgásának kettős kritériumát állítja fel a R.: ad 1) a gazdasági tevékenység minőségét illetőleg kimondja, hogy az olyan megállapodás jelentendő be, amely: árúra vonatkozóan a termelés, a forgalom vagy az áralakulás tekintetében vagy egyébként a gazdasági versenyt korlátozó, vagy más módon szabályozó kötelezettséget létesít (kariéi és más hasonló célú jogviszony)". ad 2) A fenti gazdasági tevékenységet kifejtő alakulatok között a tevékenység tárgyi terjedelme tekintetében szelekciót eszközöl, amennyiben bemutatás alá csakis azok a megállapodások esnek, melyek ,,közül legalább egy kereskedelmi társaság vagy olyan ipari vagy kereskedelmi vállalat, mely húsznál több alkalmazottat foglalkoztat", vesz részt. A bemutatási kötelezettség beáll utólag is abban az esetben, ha a megállapodás résztvevőihez 20-nál több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozó csatlakozik, illetve, ha a résztvevők alkalmazottaik számát 20 fölé emelik. A R. 2. szakasza szükségesnek tartja kifejezetten is hangsúlyozni, hogy a ,,bemutatási kötelezettség tekintetében nem a jogviszonynak a gazdasági vagy jogi forgalomban egyébként elfogadott megjelölése vagy külső megjelenési formája, hanem a jogviszonynak valóságos tartalma irányadó." A R. tehát eleve útját akarja vágni annak a törekvésnek, hogy a karteljelleg leplezésére ezek az alakulatok kakukfiókák módjára idegen fészekben lássanak napvilágot. A közvéleménynek a kartel fogalommal szemben fennálló ellenszenve folytán, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy nincs a világon egyetlen olyan kartel sem, amely hivatalosan és nyíltan is kartelnek nevezné magát. A R. tehát igen helyesen mellőzi a megjelenési formák vizsgálatát és egyedül a piacra gyakorolt tényleges hatását tekinti döntőnek a kartel jelleg elbírálásánál. A gazdasági tevékenységnek az 1. §-ban foglalt, fentebb idézett meghatározását ez a 2.-ik §. még a következő exemplifikativ felsorolással egészíti ki: ,,. . . be kell mutatni különösen minden olyan megállapodást, határozatot és általában minden olyan intézkedést, amely a termelésnek, illetőleg az üzem nagyságának meghatározása, a termelésnek, beszerzésnek vagy értékesítésnek terület szerint vagy más kulcs szerint meghatározott elosztása, továbbá az eladás, a vásárlás, a beszerzés, a szállítás, a vételár megállapítása, követelése, hitelezése, fizetése vagy behajtása, általában üzleti feltételek megállapítása vagy alkalmazása tekintetében létesít árúra vonatkozó kötelezettséget." E gazdasági tevékenységnek az ország területével is bizonyos összefüggésben kell állnia, erre vonatkozólag úgy intézkedik a rendelet, hogy az okirat létesítésének, a kartelfunkciót teljesítő jogi személy székhelyének nem kell Magyarországon lenni, ahhoz, hogy a bejelentési kötelezettség fennálljon, elegendő, ha a megállapodásban résztvevők egyikének Magyarországon telepe vagy lakóhelye van, illetve beáll a bejelentési kötelezettség, ha a résztvevők valamelyike itt telepet létesít, vagy lakóhelyet szerez. Igen gyakori eset, hogy a kartelfunkciók foganatosítására és a határozatok végrehajtására az érdekeltek egy külön jogi személyt létesítenek. Tudvalevőleg ugyanis gyakori