A kartel, 1931 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1931 / 6. szám - Kontinentális írón-tröszt

46 A KARTEL 6. sz. magánfélnek ebben az egész eljárásban semmiféle szerepe sem nyílik. Kifogásoltuk a magyar bíróságnak praktice teljes kiszorítását e kérdések eldöntése területéről, mert a törvény minden hatáskört a miniszter kezében összpontosít. Az utóbbi hetek eseményei azonban a fenti kardinális hiányokon felül beigazolták azon aggályunk helytállóságát, mellyel kifogásoltuk, hogy a törvény nem ad módot a karteltagnak a szerződés rögtöni hatályú felmondására — indokolt esetben. A kartelszerződések nagy része bianco-kötelezettséget jelent, melyet sűrűn változó tartalommal tölt ki a kartelvezetőség. Ezek a szerződések ugyanis egységes magatartást írnak elő tagjaik részére, de hogy miből is áll ez az egységes magatartás, azt mindenkor a kartelvezetőség írja elő. Akár árkartelről, vagy kondíció kartelről van szó, a betartandó árak és kondíciók gyakran változhatnak. Kézenfekvő tehát, hogy egy-egy újabb vezetőségi határozat lényegéből forgathatja ki az eredetileg vállalt kötelezettség tartalmát. Éppen ezért meg kell adni arra a módot, hogy a karteltag indokolt esetben szabadulni tudjon ettől a tartalmilag tőle teljesen idegen kötelezettségtől. Mit tegyen pl. az a vállalkozó, aki csatlakozott egy kartelhez, amely a túlzott verseny által tönkretett szakma zilált viszonyainak szanálására és valamely polgári hasznot jelentő ár biztosítására alakult, a bankzárlattal kapcsolatos események folytán azonban ugyanez a kartel a vezetőség vagy a többség határozata folytán árdrágításba csap át? Az illető karteltag át van hatva azon szempont jelentőségétől, hogy a pengőt nem szabad árfelhajtással megkontreminálni és minden erejével tiltakozik az ily határozat hozatala ellen, de kisebbségben marad. Köteles ez a tag az árdrágítás ódiumát az ország felzúdult erkölcsi közvéleménye előtt vállalni? Hiszen a kartelszerződés aláírásakor a szerződő felek szándéka ily indokolatlan és közérdekellenes áremelésre nem irányult, mégis az illető vállalkozó olyan egércsapdába került, melyből nem tud szabadulni. A német kartelrendelet alapján a fenti eset megoldása — egy ajánlott levél, melyben bejelenti rögtöni hatályú kilépését a nyomós ok megjelölésével. Ezzel máris megszűnt karteltag lenni. Ha aztán a kartel ragaszkodik a tagság fennmaradásához és nem fogadja el alaposnak a felhozott indokot, akkor birtokon kívül a felmondás vételétől számított 8 napon belül megindíthatja a felmondás érvénytelenítése iránt a keresetet a kartelbíróság előtt. Ha azonban az alperes kilépését azzal tudja indokolni, hogy miként a mi esetünkben, nem akar jogtalan és káros árdrágításban résztvenni, akkor minden bizonnyal a felperest elutasítják keresetével, a kilépés tehát továbbra is hatályos marad. A pacta sunt servanda elvének merev alkalmazása kartelszerződésekkel kapcsolatban éppen azért nem lehetséges, mert a római jog e tétel felállításakor kétségkívül olyan kötelezettségekre gondolt, melyek tartalmát a felek eleve ismerik, ezt kell aztán a külső körülmények változása dacára tűzön-vízen keresztül megtartani. A kartelszerződéseknél azonban igen gyakran nemcsak a külső előfeltételek változnak, hanem maga a kötelem lényege. Indokolt tehát, hogy az új helyzetet teremtő kötelemmódosítással szemben a tag védekezhessék. Ha formailag fenn is áll a kötelezettség, mert a többségi határozat betartására irányult a szerződés — azonban a sérelmes többségi határozatok ellen a törvénynek meg kell védeni a karteltagot. Szerkesztőnknek az OMKE megbízásából készített igazságügyminiszteri felterjesztésben a fenti kérdés megoldását a következő szakasz felvételével javasolta: ,,Ha valamely kartelszerződés, vagy az abban foglalt egyes kötelezettség a szerződés megkötése óta a gazdasági viszonyokban beállott változás vagy egyéb nyomós ok folytán a karteltag gazdasági szabadságát méltánytalanul megbénítja, úgy ez utóbbi keresettel kérheti a szerződésnek vagy az egyes kötelezettségnek a méltányosságnak megfelelő módosítását. Ha a szerződésmódosítást a kartel el nem fogadja, vagy ha a felhozott sérelmek különös súllyal bírnak, úgy a kartelszerződésnek azonnali hatályú felmondása is kérhető." Ha volna ily rendelkezés karteltörvényünkben, akkor a közérdeket is szem előtt tartó .karteltag nem volna kötelezhető árdrágításban való részvételre. Kontinentális írón-tröszt, 25 millió alaptőkével részvénytársaság alakul, mely a három legnagyobb kontinentális ceruzagyár részvényeinek többségével fog rendelkezni. Régi patinás cégek adják fel önállóságukat és keresnek fokozottabb rentabilitást az üzemek összevonásában. A három fuzionáló gyár közül a Faber Castell és Kohinoor-Hardmuth alapítása a 18-ik század második felébe nyúlik vissza, míg az aránylag fiatal Johann Faber r. t. is félszázados múltra tekinthet vissza. E gyáraknak az egész világra kiterjedő kivitelük van és fúziójuk éppen azt a gazdasági előnyt jelenti számukra, hogy az egész export szervezetüket egyesíthetik. Egységes lesz továbbá a nyersanyagbevásárlásuk, amely jelentékeny előnyt fog hozni, mert különösen az értékes céder-fa beszerzésénél emelte a gyárak versenye az árakat. További megtakarítások várhatók attól hogy egy-egy üzem a ceruzáknak kevesebb fajtáját fogja gyártani. Bevezetett márkáikat a fúzió dacára is megtartják a gyárak úgy, hogy a nagyközönség semmit sem fog észlelni a három nagyvállalat fúziójából. Az új alakulatnak nincsenek és nem is lehetnek monopolisztikus célja, kizárólag a racionalizálásban rejlő előnyök kihasználása vezetett megalakulásához. Számos jelentékenyebb kontinentális gyár működik még, amely nem csatlakozott a fúzióhoz, ezenkívül Angliának és Északamerikának jelentékeny ceruza-ipara tartja az egyensúlyt az új mammutvállalattal szemben. BELFÖLDI JOGGYAKORLAT. Kartel-perképesség. G. budapesti dobozgyár, mint a Magyar Dobozgyárosok Országos Szövetsége budapesti egyesület tagja pert indít a budapesti kir. törvényszék előtt fenti Szövetség ellen a szövetségi tagság érvénytelenítése iránt. Több szakmabeli cég ugyanis — közöttük a felperesi dobozgyár is — az 1930. január 7-i alakuló közgyűlés jegyzökönyvében foglalt és a tagok által aláírt egyezményi határozatok szerint a közös üzletszerzés, a termelés és főleg az elő-