A kartel, 1931 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1931 / 6. szám - Mikor ütközik a bojkott a jóerkölcsökbe?

6, sz. A KARTEL 47 nyösebb központi értékesítés céljából egymás között kartel-megállapodást létesített és közös érdekeik megvédése végett az alperesi szövetségbe tömörült. Felperesi dobozgyár utóbb annak megállapítása iránt indít keresetet, hogy ezen jegyzőkönyvben foglalt határozmányok, mint a jó erkölcsbe ütközők — hatálytalanok és így felperesnek a szövetség tagjai közé való belépése is érvénvtelen. Alperes a Pp. 180. §. 4. és 6. pontja alapján pergátló kifogást emel. Az alperes álláspontja szerint ugyanis ő egyrészt perképességgel nem bír, külső képviseleti szerve nincsen. A jegyzökönyvet aláíró dobozgyárosok egymás közt közös érdekeik elérése céljából bizonyos megállapodásokat kötöttek ugyan, de ezzel nem kívántak semmiféle egyesületet, vagy bármily más kereskedelmi vagy magánjogi alakulatot létesíteni, hanem a tagok jogi, illetve természetes személyiségüket és ezzel önálló perképességüket továbbra is megtartották, viszont alperesi szövetség különálló jogi személyiséget ezzel nem nyert. Alperes másik pergátló kifogását a Pp. 180. §. 4. pontjára alapította azzal, hogy felek közt választott bírósági szerződés van és így jelen ügyben is annak kell eljárnia. A törvényszék a Pp. 180. §. 6. pontjára alapított pergátló kifogásnak helyt adott és perképesség hiányában a pert megszüntette és felperest költségben elmarasztalta. Indokolásának lényege az volt, hogy bár az alperesi szövetségnek vannak bizonyos szervei, az harmadik személyekkel szemben külső képviseleti szervvel mégsem rendelkezik. A végrehajtó bizottság és a plénum csak a tagokkal szembeni, intern határozatokat hozhat és a felállítandó, de még meg nem alakított u. n. Központi Eladási Irodának a működése is csupán a tagok kötelezettségeinek ellenőrzésére, nem pedig a szövetség külső képviseletére irányul. Felperes fellebbezése folytán Il-od fokon az ítélőtábla Löw-tanácsa foglalkozott az üggyel és az I. bírói ítéletet megváltoztatva, alperes pergátló kifogásait elutasította és az elsőbíróságot az ügy érdemi tárgyalására utasította. (P. \ I 8974 1930). A Tábla indokolása szerűit: a jegyzőkönyvi határozmányok értelmében a plénum által megválasztott végrehajtó bizottságnak feladata mindazon teendők ellátása, melyek az egyezmény szerint a plenumnak fenntartva nincsenek. Az alakuló közgyűlési jegyzőkönyv szerint a közgyűlés az elnököt, a 2 alelnököt és a végrehajtó bizottság tagjait megválasztotta s alperesnek jelen perbeli meghatalmazását a szövetség bélyegzője alatt a megválasztott elnök írta alá. Ezek szerint a szövetségnek írásban lefektetett s érvényesen létrejött szabályzata s ennek alapján választott elnöke van, aki a tagok összeségének külső képviseletére jogosult. Mindezekbőfmegállapította a Tábla alperes perképességét. De elvetette az ítélőtábla alperesnek a. Pp. 180. §. 4. pontjára alapított pergátló kifogását is azzal az indokolással, hogy felperes az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvi határozatainak hatálytalanítása iránti keresetét a rendes bíróság előtt érvényesítheti. Nem vitás, hogy ugyanez a I jegyzőkönyv tartalmazza a választott bírósági , megállapodást is. már pedig a választott bírósági I kikötésnek, — mint az érvénytelenítendő jegyzői könyvi határozat egy részének — hatályossága a , rendes bíróságnál is megtámadható. Alperes felülvizsgálati kérelemmel élt, me! lyet a Kúria P. IV. 520 1931. sz. alatt utasít el. Az ítéleti indokolás kiemeli, hogy az aláíró tagok a nálunk jogilag még szabályozatlan kar| telmegállapodást létesítették az u. n. magánjogi , egyesület formájában, a szervek és funkciók kij jelölésével a magánjogi képességgel bíró egyei sületet jogérvényesen megalkották. Dr. Winkler László. KÜLFÖLDI JOGGYAKORLAT. Mikor ütközik a bojkott a jóerkölcsökbe? A legkevésbbé tisztázott kérdések egyike jogéletünkben a szerződési szabadság határainak megállapítása. Meddig terjed az egyének joga üzletfeleik megválasztásában és mikor állunk már jogsértő bojkottal szemben? Ebben a tárgykörben a wieni legfelsőbb bíróság érdekes döntést hozott, de főként annak indokolása mélyenjáró és tanulságos. Felperesként egy gyógyárűnagykereskedő lép ! fel és perli a gyógyárúnagykereskedők egyesületét, úgyszintén 10 gyógyárúgyárost. Keresetében I előadja, hogy az egyesület és a gyáros között | az a megállapodás létesült, hogy az utóbbiak I csakis azon kereskedőknek szállítanak árűt, akik [ tagjai az egyesületnek. Felperes kéri annak megállapítását, hogy ezen megállapodás a jóerkölcsökbe ütköző és kéri alpereseket annak abbanhagyására kötelezni, hogy bárminő megállapodások létesítésével az ő árúval való ellátását akadályozzák. A két elsőfokú ítélet egybehangzóan elutasította a keresetet, a legfelsőbb bíróság feloldást rendelt el, mert ha a felperes által megajánlott, de az alsóbíróságok által elfoglalt jogi álláspontjuk következtében nem foganatosított bizonyítás eredményére vezet, úgy a keresetnek helyt kell adni. Az indokolásból megtudjuk, hogy alpereseknek az volt a védekezésük, miszerint a közöttük létesült megállapodás csupán az eladás szervezését célozza; nevezetesen az egyesület tagjai kötelezettséget vállalnak a tekintetben, hogy a gyárosok árűját csakis detaillistáknak adják tovább, nem pedig olyan nagykereskedőknek, kik nem közvetlenül a fogyasztó közönséget szolgálják ki. Kötelezték magukat továbbá az előírt áraknak betartására a továbbeladásnál. Ezzel szemben az alperesi gyárosok kötelezték magukat, árűjukat csakis az egyesület keretébe tartozó nagykereskedőknek szállítani. E megállapodás tehát csupán az árrontás megakadályozására szolgál és nem i irányul sem felperes, sem más határozott egyén személye ellen. Jóerkölcsökbe ütköző bojkott csakis akkor állhat elő. hogyha valamely meg' állapodás minden egyéb gazdasági jogos cél nélkül egyenesen valamely versenytárs gazdasági tönkretételére irányul. Ezzel szemben felülvizsgálatában helyesen mutat rá felperes, hiába megengedett valamely megállapodás végcélja: — eladási szervezet létesítése árrontás megakadályozására, ha az alkalma-